A Szocializmusban hogy-hogy volt olyan külön, hogy autóbuszbérlet?

Az 50 Ft-ot 6435 Ft-os bruttó átlagkeresethez viszonyítsd. A bérhez viszonyítva persze így is jóval olcsóbb volt a bérlet, mint manapság, de ne feledd, hogy azóta alaposan átalakult a finanszírozási rendszer és a költségszerkezet is. Ezen kívül időközben bővült a bérlettel igénybe vehető szolgáltatások köre is - igaz, a rendszer összteljesítménye valószínűleg a motorizáció miatt kisebb ma, mint 1986-ban.

A buszbérlet egyébként drágább volt a villamosbérletnél, mert nem csak az elektromos tömegközlekedési eszközöket lehetett vele igénybe venni, hanem a városi buszokat is. (De pl. a Volánbuszt nem.) A busz- és villamosbérlet elkülönítése még a BKV előtti időkből származik, amikor az FVV és a FAÜ külön cégekként üzemeltették az elektromos közlekedési hálózatot illetve a buszokat.

sőt volt külön buszjegy meg villamos jegy is:)

asszem 5 forint volt a buszjegy 3 a villamos jegy a 80 as évek végén.

Akkor olcsó volt a BKV

De akkor minden állami pénzből volt olcsó.

Amit meg külföldi kölcsönökből álltak.

Azt (is) nyögjük még most is:-)

1976-ban kezdtem dolgozni, 2300 Ft-os fizetésem volt, 110 Ft-os összvonalas bérlettel utaztam. Azaz kb. 21 bérlet ára volt a fizetésem. A 9500 Ft-os bérlet 195 ezer forintos nettó keresetet jelent. 2010-ben 18 db bérletet, ma 14 darabot tudok venni. Előbbi különbség nem annyira drámai, a jelenlegi arány már valóban rosszabb, mint a régi.

A rendszerváltás után, az uniós alkudozásokkor arról volt szó, hogy felhoznak minket az ő színvonaluk közelébe. Ez nagyon elmaradt, melyben a mi mindenkori vezetőink is ludasak.

A tarifarendszert teljesen át fogják alakítani, amelyik részben igazságosabb lesz, részben igazságtalanabb.

A használatarányos tarifa jónak tűnik. De ha azt veszed, hogy az emberek zömében munkába járásra használják, az, aki csak a város másik végén kapott munkát, még fizessen is többet?