Mi határozza meg egy vasútállomásnál, ha két városból álló neve van?

Vannak települések, amelyek egy közelben lévő nagyobb településhez tartoznak, illetve városrészek is lehetnek állomásnevek, s ezek között lehetnek mára már kevésbé ismert, elfeledett, alig használt nevek, amelyeket szinte csak az állomás őriz...

Debrecen - Tiszalök vonalon a következő állomásnevek vannak:

- Debrecen Nagyállomás (nem szorul magyarázatra)

- Debrecen-Tócóvölgy (Tócóvölgy Debrecen egy városrésze)

- Józsa ( ma már Debrecenhez tartozik, jelentős méretű teleülés Debrecentől némileg elkülönülve - valamikor picinyke falu volt)

- Hajdúszentgyörgy (ilyen település nincs, talán valamikor volt a megállóhely tulajdonképpen Felső-Józsa)

- Zelemér (nincs ilyen település, bár valamikor létezett, Bodaszőlő megállóhelye - Bodaszőlő köz9gazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozik)

- Hajdúböszörmény (város)

- Hajdúvid (közigazgatásilag Hajdúböszörmény része, de attól jelentős távolságra lévő kis település)

- Hajdúdorog (város)

- Hajdúnánás (város)

- Hajdúnánás-Vásártér (valamikor a közelben rendszeresen vásárokat tartottak, innen a terület elnevezése)

- Hajdúnánás-Tedej (a várostól jelentősebb távolságra lévő, különálló, de közigazgatásilag Hajdúnánáshoz tartozó település)

- Tiszavasvári (város)

- Egyházerdő (Tiszavasvári több település összeépüléséből jött létre, új névvel: Szentmihály, Büd, Egyházerdő - a megálló a városrészt jelöli)

- Szorgalmatos (településnév)

- Tiszalök (város)

A vasútépítések idején sokszor volt példa arra, hogy a vasutat nem a falu érdekeit figyelembe véve építették, erősebb volt a nagybirtokos lobbi, lehetnek állomások a lakott településektől távol, ezek vagy a közeli falu nevét viselik, vagy az akkori pusztabirtok nevét kapta az állomás.

A jelenlegi névadási szabályok tiltják a többtagú állomásneveket, mert bonyolítják az utastájékoztatást. Azonban ez régen korántsem volt így. A vasútépítés hőskorában még sok vidéket csak földutakon lehetett elérni, így a vasút volt a fejlődés záloga. Ennek megfelelően a települések és birtokosok egymásra licitálva próbálták elérni, hogy közelükben vezessenek vasútvonalak. És mivel sok vonal magánpénzből épült, komoly összegekkel járultak hozzá e közösségek és emberek az építéshez. Ugyanakkor nyilván nem minden igényt lehetett kielégíteni: ilyenkor jöttek be az olyan kompromisszumos megoldások, amikor a vasút mellett fekvő település nevéhez hozzácsapták még az onnan 10 km-re lévő másik települését is. Bár a pontos sztorit nem ismerem, a kedvencem Kompolt település vasútállomása, amit logikusan Kál-Kápolnának hívnak.

Még egy előző hozzászóláshoz: olyan nincs, hogy Debrecen Nagyállomás. Va Debrecen állomás a vasúti és Nagyállomás a helyi utastájékoztatásban. A kettő együtt nem használatos.

Alapvetően három eset van:

- az adott két település esik hozzá legközelebb, nagyjából egyforma távolságra vannak a vasútállomástól

- az adott település része volt valaha a vasútállomás környéke. Amíg a vasút a puszta közepén volt régen, kialakult körülötte egy település, ami később önállósodott. Fegyvernek-Örményes pl. ilyen.

- Az állomás ténylegesen másik faluban van, régen is így volt, csak az elnevezést adó falu fizetett az állomásért a vasúttársaságnak, amikor a vasút épült.

Hogy miért nem szűnnek meg a félrevezető állomásnevek? Mert valamiért az adott önkormányzatnak is van beleszólási joga, és rendszerint nem engedélyezik. Pl. Bodrogkeresztúr állomás

Amit az előző írt, tulajdonképpen annyi a magyarázat. Örményes a vasút kiépítésekor nem volt önálló község, sőt, nem volt semmi, csak a pusztában 1-2 tanya, ami Fegyvernekhez tartozott.

Illetve még annyi, hogy a vasút fénykorában még jelentős presztízse volt annak, ha egy településen volt vonat, még ha csak névlegesen is. Így sikerült összehozni (hogy a megyében maradjunk) Jászboldogháza-Jánoshida állomást is. Külön izgalmas, hogy nemcsak semmi köze nincs a vasútnak Jánoshidához, de a két falu közt még buszközlekedés sincsen azt a napi egy járatpárt leszámítva, ami délután kettő táján közlekedik.

Egyébként nekem a kedvencem Olaszliszka-Tolcsva, ami Vámosújfaluhoz tartozik közigazgatásilag, illetve eggyel mellette van Szegilong község területén Erdőbénye megállóhely is. A mellett pedig az előző hozzászólásban is említett Bodrogkeresztúr, ami különben Bodrogkisfalud területén van.

Mivel a síneket nem praktikus túl kanyargósan lefektetni, ezért megesett, hogy két falu között haladt el a vasút. Ilyenkor az állomás jellemzően a mindkét település nevét megkapta, kötőjellel elválasztva. Pl. Fegyvernek-Örményes, Salköveskút-Vassurány, Kál-Kápolna, stb. Ezek az állomások sokszor ténylegesen a két település között, kb. félúton helyezkedtek el, csak gyakran az egyik falu egészen az állomásig (esetleg azon túl is) terjeszkedett. De előfordult olyan is, hogy az egyik falu szélén volt az állomás, de mivel a szomszéd falu sem volt messze, ezért kijelölték azt az állomást "közösnek". Az 50-es, 60-as években pedig nem voltak annyira ellustulva az emberek, hogy 1-2 km biciklizés, vagy esetleg séta meggátolta volna őket a vasútállomás megközelítésében. ;-)

Mondjuk Fegyvernek tényleg majdnem 5 km-re van, de a legtöbb kettős nevű állomásnál ritka az 1-2 km-nél nagyobb távolság.