Miért nem szerveznek közadakozást a BKK-nál?

"Tavaly 139 milliárd volt működési költsége a BKV-nak, ebből 50 milliárd folyt be a jegy és bérletbevételekből, tizenpár milliárdot fizetett az állam, árkiegészítés címén. Találd ki, hogy a hiányzó összeget miből pótolták. Bizony, az adófizetők forintjaiból, tehát gyakorlatilag aki nem használja, még az is adakozott.

"

Normális esetben az EU-s elvárások szerint is 1/3-1/3-1/3 arányban kellene osztoznia az önkormányzatnak-államnak-és az utasoknak a működési költségeken. Tehát normális esetben minden fél 46,3 milliárdot adna hozzá. Látható, hogy az utasok része jelenleg megvan, csak sajnos nem a bliccelők alacsony száma, hanem a magas menetdíjak miatt...

A többit az önkormányzat-állam párosnak kellene hozzáadnia, ami meg is történik jelen esetben, ahogy említetted is. Csak nem 1/3-1/3 arányban. De egy állami szolgáltatásnál külön kiemelni, hogy "az is adakozott, aki nem is használja" butaság. (És akkor szépen fogalmazok :)) Ezt nevezik közteherviselésnek. Én pl. adófizetőként adakoztam pl. a miskolci új villamosokba is, mégsem utaztam még soha rajtuk. És valószínűleg nem is fogok mostanság. De ez így helyes. De ugyanúgy fizetek nyugdíjjáruklékot, pedig mire én odakerülök, 1) meg sem érem a nyugdíjkorhatárt, 2) de ha megérem is, nem kapok majd semmit... Ez így működik.

#6 - épp ez az, hogy vannak dolgok, amik máshogy kellene hogy működjenek. A magánnyugdíjpénztáraknak hogy érte meg az üzlet? Talán ha az államkasszába befizetett összegeket is elkülönítve használnák profi emberek, mint egy nem állami vállalkozásnál, akkor nem lenne ilyen, hogy majd nem lesz nyugdíj (nekem sem, mert harmincegypár évem van még hátra a mostani korhatárt nézve).

Az a baj, hogy ami állami, azt mindenki szabadon herdálja - a költségtérítést pazarló képviselőtől az egyszerű honpolgárig, akik bliccel a tömegközlekedésen.

Mert az emberek nagyon nagy része nem képes felérni ésszel, hogy mindez neki költség, utána meg panaszkodik az adók miatt...