Mennyit keres a MÁV-nál egy jegyvizsgáló?

Ez komoly? Annyit mint az egyetemen egy adjunktus?

Szép ország.

Utolsó: ugye még véletlenül sem arra céloztál, hogy egy jegyvizsgáló munkája sokkal kevesebbet érne, egy egyetemi adjunktusénál?

Amúgy ennél azért jobban keresnek, egy jobban dolgozó (=több jegyjutalékot kapó) jegyvizsgálónak megvan a 140-145 nettóban.

Persze ennek sok-sok 16 órás éjszakás szolgálat az ára...

Persze... Az egyetemi adjunktus mondjuk legalább egyetemet végzett, de inkább már doktorált is. A jegyvizsgáló ezzel szemben érettségi jó esetben?

A társadalom számára melyik a hasznosabb munka? Az aki a legfelsőbb szinten tanít, vagy aki megnézi a jegyet, hogy érvényes-e. Segítek eldönteni, az utóbbi feladatot nyugaton egy jegykezelő rendszer végzni, nincs kaller.

Valahogy nem érzem miért kellene ugyan annyit keresniük.

Látod utolsó, itt is látszik, milyen kis türhő vagy. "Érettségi jó esetben"? Elmondom, az érettségi alapfeltétel, de elég sok jegyvizsgálót ismerek, akinek diplomája van, sőt, nem is egy.

Tudom, most a kis kocka buksid ezt nehezen fogja feldolgozni, de vannak olyan emberek, akik nem munkaként tekintenek a munkájukra, hanem hivatásként, az elhivatottan, örömmel végzik. A többségük nem azért dolgozik a vasútnál, mert máshova nem kellett.

Emellett a jegyvizsgáló munkája kicsit több annál, hogy ráfirkál az utasok menetjegyeire, kereskedelmi, forgalmi tevékenységeket végez. Nem tudom hány adjunktus ült már börtönben azért, mert valamit rosszul mondott az órán. Maximum, ha van még gerince, akkor a következő órán elismerte a tévedését, vagy ha nincsen akkor nem, és hülyeséget tanultak meg a diákok. ?eg hányszor hallottuk tőlük a "Jajj valóban hibás, direkt csináltam, teszteltem, hogy figyelnek-e" olcsó dumát, ami általános iskolában is szar szöveg volt, egyetemen meg már szánalmas.

Ellenben a jegyvizsgáló egyszer meneszt el tévesen egy vonatot, annak könnyen párszáz ember halálával látja kárát.

Persze tudom neked ez smafu, hiszen meg is kérdezed a társadalomra melyik munkának van nagyobb hatása? Elmondom, értelmes ember nem hasonlítgatja össze a munkákat feltételezett társadalmi hasznosságuk szempontjából, ugyanis a közvetlen hatások mellet adódnak közvetett hatások is, amit kiterjedően vizsgálni nem tudunk.

Amúgy pedig annyit a "legfelsőbb szinteken tanítókról", hogy az egyetemi tanáraim közül (volt vagy 30) max 3-ra emlékszem vissza jó szívvel, mind szakmai tanárok voltak. A többi mind-mind utolsó megfáradt senki volt, akinél igen, egy általad lenézett jegyvizsgálót (gyengébbek kedvéért: kallert) is sokkal de sokkal többre tartok.

Én eddig ha segítségért fordultam egy "kallerhez" mindig kaptam segítséget, de az egyetemi tanszékeken nem ritkán hangzott el az "órán már elmondtam" mondat. Ugyanis ott legfelsőbb szinteken tanító megváltók ültek, nem ócska "kallerek", ugyebár.

Hogy is mondtad? "Szép ország", ahol a lakók egymás munkáját hasonlítgatják össze, és egyik többre tartja magát másnál. Pedig egy egészségesen gondolkodó társadalomban mindenki UGYANOLYAN HASZNOS munkát végez, legyen az utcaseprő, kukás vagy egyetemi adjunktus. (Ugyanis hajára kenheti az adjunktus a hatalmas tudását, ha megfullad a szemétben, mert a 70e bruttóért gürcölő kukás nem viszi el az egy hét alatt felhalmozott szemetét.)

Inkább nem is folytatom, mert valószínűleg már ez is megterhelő volt neked.

Most összehasonlítottad a szar oktatót és a csúcsszuper kallert. Csináljuk fordítva: Van olyan kaller, amelyik soha sem másnapos, mert mindig részeg. És van olyan egytemi oktató, amelyik a saját tudományterületeén világszínvonalon oktat és kutat. Ugyan azért a pénzért.

De ha mindenkinek egyenlő fizetést akarsz, mert mindenki ugyanannyit dolgozik, vissza kellene menni az előző rendszerbe. Ott ez volt az elv, az embereknek nem tetszett, akinek mégis, azt lekommunistázták a többiek.

Így nincs hajtóerő. Ha azt látja a fiam, hogy a kaller is annyit keres mint egy mérnök, akkor azt mondja nekem, baszok én tanulni, az a munka sem nehezebb mint irodában ülni, sőt még utazhatok is, meg lesz MÁV igazolványom ingyen utazáshoz. Elmegyek inkább bulizni, nem érdekel engem az egyetem.

Adni kell az embereknek hajtóerőt, hogy mindenki eléjre képességei legjavát, így fejlődne a társadalom. Az azonos fizetési szint nem éppen megfelelő hajtóerő.

Egyébként nem nézem le a kallerokat, meg a kukásokat sem, jól tudom én is, hogy minden munkát el kell végezni valakinek, örülök, hogy nem nekem kell. Minden munka hasznos a társadalom számára, de azért vannak különbségek, súlyok. És ennek meg kellene jelennie a fizetésben, mert a mai világban pénz beszél a többi nem érdekes.

Hadd kérdezzem már meg, hogy az egyetemi adjunktus dolgozik-e éjszaka? És hétvégén? És ünnepnapokon? És az őszi-téli-tavaszi-nyári szünetben? Hányszor fenyegetik meg bicskával? Hányszor köpik le úgy, hogy nem tehet semmit ellene?

Én elhiszem, hogy egy egyetemi adjunktusnak óriási munkája van abban, hogy egyetemi adjunktus lett. De nem a jegyvizsgáló fizetésével van a baj, hanem az egyetemi tanáréval.

És egyébként szólok, hogy az elmaradott Németországban, de még Angliában is, sőt Európa legelmaradottabb és legszegényebb országában, Svájcban is dolgozik kalauz a vonatokon.