Az angol gőzösökön és korai dieseleken miért nem használtak fényszórókat? Mit látott a mozdonyvezető vak sötétben?

A régebbi típusú gőzösökön olaj illetve karbid-lámpákat használtak . A helyét valamennyi mozdonyon láthatod , és itt azért nem látod mert csak sötétedéskor , meggyújtva tették fel a lámpákat . Képeket nézhetsz róluk ha a Google képkeresőjébe a train loco lamps , vagy rail loco lamps szavakat beütöd .

A lengyel mozdonyon már elektromos reflektoros lámpát láthatsz , amit a gépről is fel lehetett kapcsolni .

A mozdony lámpái nem azért vannak, hogy a mozdonyvezető lásson, hanem hogy mindenki lássa a vonatot.

(Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott című könyvében mondja ezt egy vezér (mozdonyvezető) )

Így van, és ez a látszani kell nem látni elv egészen 1989-ig megvolt, amikoris Polgárdi-Ipartelepeknél egy tévesen elmenesztett személyvonat hátulról beleütközött a jelzőnél várakozó személyvonat végébe. A mozdonyvezető a helyszínen meghalt.

Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy ha a balesetet nem is lehetett volna elkerülni, de a következményeket csökkenthette volna, ha a fényszóró elegendő fényt szolgáltat ahhoz, hogy a mozdonyvezető lásson is.

E baleset folyományaként kezdték el alkalmazni a prizmás majd később a fényvisszaverő fóliás zárjelző tárcsákat, valamint a mozdonyokat átalakították a halogén fényszóró-fényforrások fogadására, és kötelezővé is tették a használatát.

Még egy érdekesség: ennek a balesetnek a híre nagy felzúdulást keltett a mozdonyvezetőkbe, szerveződni kezdtek az érdekeik képviseletére, így így alakult meg a Mozdonyvezetők Szakszervezete.

Utolsó: nyilván a zárlámpa a legjobb megoldás, de mint azt bizonyára tapasztaltad, a kocsik nagy része mind a mai napig nincs felszerelve ilyen fényforrással. 1989-ben még kevesebb kocsin volt zárlámpa.

(Amúgy meg valamivel biztonságosabb kiugrás helyett gyors áramtalanítás után a géptérbe vagy a túlsó vezetőállásba menekülni, bár tuti recept nyilván nincs.)

"Zárlámpa nem volt jó az utolsó kocsin? Annak azért illene látszani 2-300 méterről"

Akkoriban a tehervonatokon az akkumulátoros lámpák voltak hazsnálatban, amik ha rendesen működtek, akkor is igen gyenge sárga fényt szolgáltattak. Jó, ha 50-60 méterről látható volt tiszta időben...

De ha a 200 métert nézzük, egy 100 km/ó-val közlekedő vonatnak 4 másodperc. A reakcióidő (helyzetfelismerés, cselekvés megtervezése, és indítása) 2 mp, 2 mp alatt nem sok minden menekülési lehetőséged van. Az a géptérajtó nyitására is kevés, nemhogy ugrásra vagy géptérbe menekülésre.