Mi értelme a buszon a vészjelzőnek?
Ha valaki megnyomja a vészjelzőt, a BKV-n egy kedves női hang bemondja, hogy a piros gomb nem a leszállásjelző, nem azt kell nyomin. Azt csak vész esetén használjuk! De ha meg sem nézik, hogy van-e baj, honnan tudják, hogy azért használod-e?
Egy néger fiatalember nem tudta hol kell leszállnia, azt hitte, hogy a következőnél. Nyomkodta a vészjelzőt, mint egy félőrült, de a jelzőfény nem villant ki. Ezért csak újra nyomta, és megint újra megnyomta. A busz leghátulján ült, nem hiszem el, hogy odáig ellát a buszvezető. De csak benyomta a "ne a pirosat nyomkodd fafej" üzenetű hangot, attól a korábban említett kedves hangú nőtől.
Akkor mi értelme az egésznek? Ha vész van úgysem fogja megnézni, csak közli, hogy ne nyomkodd.
Elméletileg a vészjelző arra szolgálna, hogy lehessen vele jelezni, ha valami baj van. A sofőr nem képes mindent látni egy tömött buszon, így ha egy utas elesik vagy elájul, nem veszi észre. Ekkor kell(ene) megnyomni a vészjelzőt, a sofőrnél, a műszerfalon megjelenik valami jelzés, aztán a következő megállóban félre tud húzódni, hogy megnézze, mi a gond. Ha szükséges, ott megáll a busz, oda hívnak mentőt és beviszik a kórházba a cukorkómás nagymamát, aki elfelejtette beadni magának az inzulint.
Csakhogy kis hazánkban mindent a "lesz*rom, nem az én dógom" hozzáállás irányít. Ezért hiába magyarázzák el a tisztelt utasoknak, hogy a vészjelzőt csak akkor nyomogassák, ha valami gond van, mindig vannak hülyék, akik brahiból megnyomják, mer' ők kemények. Illetve hiába volt/van öles betűkkel odaírva a leszállásjelző és a vészjelző mellé is, mi micsoda, mindig akadnak analfabéták, akik csak ész nélkül nyomják a gombot, ami előttük van és káromkodnak, hogy nem ég a leszállásjelző lámpája. Aztán megsértődnek, ha megkérik őket, hogy ne tehenkedjenek már rá a vészjelzőre. Meg vannak nagyon értelmes szerelők a műhelyekben, akik annak idején, mikor az ezeréves Ikarusokon kiépítették az ajtó melletti kapaszkodóra szerelt vész- és leszállásjelzőket (előtte az ajtó fölött volt leszállásjelző, vészjelző meg általában a plafonon), mindig olyan kapcsolót használtak, ami épp a kezük ügyébe került, nem figyeltek arra, hogy egységes legyen a színezés (mondjuk zöld leszállás- és piros vészjelző). Utána meg az utas nyomott mindenfélét össze-vissza, mert a jelzők mellől valami kőkemény városi matador csak azért is levakarta a matricát, amire rá volt írva, melyik mire való.
Persze az indokolatlan jelzésekre ráuntak a sofőrök, ezért eleinte csak hallgatták a berregést, majd a műhelyek kikötötték a vészjelzőket. Vagy épp beépítették az általad is hallott hangjelzést, hátha attól rájön az utas, hogy nem jó gombot nyomkod. A vészjelzőt viszont nem kötötték ki, mondván, hogy hátha jó lesz még valamire - illetve az is lehet, hogy valamilyen szabály írja elő, hogy legyen. Ezt nem tudom.
Szumma-szummarum egy biztos:
Amíg nem kerül vissza a mennyezetre a vészjelző, addig gyakran fogják nyomkodni.
Távolsági buszon nem egyszer előfordult már, hogy a sofőr elindulásnál nyitva felejtette az ajtót. Ilyenkor odacsendítettem neki, vette a lapot és csukta az ajtót. Legalábbis felénk még nem láttam sofőrt, aki letojta volna a vészjelzőt, legfeljebb ha a tükörből felmérte, hogy félrenyúltak, szó nélkül visszafordult, vagy hátrakiabált, hogy a leszállásjelző egy lukkal lejjebb.
Szóval felénk működik a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!