A sínekben tényleg áram van? Ha igen, miért?

Meglepett, egyben elszomorít, hogy ilyen sokan állítják magabiztosan a helytelen választ. :(

A valóság ugyanis az, hogy igen, általában folyik a sínekben elektromos áram.

Kétféle okból folyik áram a sínekben: tápellátás miatt, és ahogy az előbb már írta valaki, a biztosítóberendezések miatt.

A villamos vontatású vasútak (ideértve a közúti villamosokat, metrót, HÉV-et is) táplálása úgy működik, hogy van egy felsővezeték, vagy metrónál egy harmadik sín, ami az egyik hozzávezetését (pólusét) adja a tápfeszültségnek, és a sínek, amiken a jármű gurul a másikat. Utóbbiakban folyik vissza az áram a tápellátást biztosító áramátalakító felé.

Mivel az elektromos áram töltések, tehát anyagi részecskék mozgását jelenti, a felsővezetékből a járműbe pontosan annyi áramnak kell folynia, mint amennyi a sínekbe távozik a kerekek közvetítésével, hiszen a töltések nem tűnnek el, és nem keletkeznek. (Kirchhoff áramtörvénye)

A sínekben tehát akkora az áramerősség, amekkora a felsővezetékben (vagy harmadik sínben). Ez nagyságrendileg 100...1000 Ampert jelent egyébként egy mozgó járműnél, ami elég erős áramot jelent.

A HÉV-nél és a metrónál, ahol egyenáramú, és relatíve kis feszültségű (kb. 1000V ill. 800V) a táplálás, nagyobb tápáramoknak kell folynia, hogy a kívánt vontatási teljesítményt el lehessen érni. Ezt a nagy áramot a sínek könnyedén elbírják, viszont két sín között a tágulási hézagokat, illetve a betáplálási pontokat is át kell kötni egy jó vastag kábellel. Ezeket a sínekre kötött kábeleket megfigyelhetitek néhány állomáson.

Emellett még meg kell jegyezni, hogy az áram egy része valójában nem csak a síneken keresztül folyik vissza, hanem a földben is.

A sínek amiken gurulnak a vonatok, le vannak földelve, és a föld is vezeti többé-kevésbé az áramot, emiatt a földben is folyik a visszáram egy része. Ezt szokás kóboráramnak nevezni.

A földelés biztosítja azt, hogy a földdel és a környezettel azonos potenciálon legyenek a sínek, tehát pl. nincs feszültség a guruló sínek és közted ha a földön állsz, vagyis nem fog megrázni ha hozzáérsz. Ettől persze még nagyon nagy áramok folyhatnak a sínben.

Összefoglalva:

A föld és a guruló sínek között nincs feszültség, a felsővezeték (v. harmadik sín) és a guruló sínek között viszont tápfeszültség van.

Áram a guruló sínekben ugyanakkora, mint a felsővezetékben (v. harmadik sínben), azt leszámítva, hogy a járműtől távol már a földben is folyik a visszáram egy része, tehát ott valamivel kisebb folyik a sínben.

Érdekelne, hogy aki ilyen biztosan állítja, hogy nem folyik áram a sínekben, az honnan vette ezt a marhaságot. (Nem bántás képpen kérdezem, de tényleg elszomorít, hogy ennyire tájékozatlanok az emberek műszaki/természettudományos területen.)

@8:26

Az embereknek az a hányada, aki nem fizikus, úgy értelmezi, hogy ami ráz, abban van áram, ami nem, abban nincs.

Kis kiigazítás.

Áram (Amper) csak akkor folyik ha fogyasztó kerül az áramkörbe. Addig csak feszültség(Volt) van.

Az áramot és a feszültséget is keverik az emberek. Pedig nem mindegy.

A nagyvasút 25ezer volt váltakozó feszültséggel üzemel. Köznyelven, váltóárammal. A felsővezeték a fázis, a sín a nulla.

A villamos(600V), HÉV(1000V), metró(825V), troli(600V), földalatti(600V) és fogaskerekű egyenfeszültséggel, köznyelven, egyenárammal üzemel. A felsővezeték, harmadik sín a plusz(+), a sín amin gurul, a mínusz(-). Természetesen a trolinál az egyik felsővezeték a plusz(+), a másik a mínusz(-).

Tehát az áramkör a sínekben záródik és vezetődik vissza az áramforrás felé.

Valamint, ahogy más írta már, biztonsági berendezések működését szabályozandóan folyhat benne egyéb feszültség is.

A komment megírásának időpontja: tegnap 20:18

Teljesen mindegy, hogy villamosított vagy nem villamosított vasútvonal. A biztosítóberendezések működtetéséhez való 48 V-os szigetelt részek vannak a sínekben. Természetesen nem érzel semmit ha elkezded felszedni!