Mi a MÁV baja??

És erre milyen választ szeretnél? Néhány sorban nem lehet ezt elmondani.

24 éve dolgozom a mávnál és külnböző leányvállalatainál. Többtíz oldalon keresztül tudnám sorolni hogy mi a baj, de mire mennél vele?

Az elmúlt 3-5 évben szerintem sokat romlott a helyzet amiatt, hogy nem kapnak pénzt pályakarbantartásra. A késések menetrendszerűvé váltak sok vonalon. Persze, eddig is volt, de azért az elmúlt 15-20 évben sokat sikerült javítani a színvonalon és pár éve romlott le nagyon.

És nyilván egy ilyen régi nagy szervezettel millió más gond is van, de szerintem most ez az ami sokat romlott és meg lehetett volna előzni.

#6:

És? Még mindig ott a busz. 😁

A gyakorlati oldalon leginkább az, hogy egy olyan időszakot, országos állapotot élünk, amikor ezermilliárd forintokat kéne pályafelújításokra és járműbeszerzésekre költeni. Ehelyett nemhogy ez nem történik meg, de még az alapvető javítások, tűzoltások sem történnek meg, amik azért az elmúlt évtizedekben megvoltak. A Stadler KISS-ek beszerzése nyolc éve indult el, és az opcionális járművek lehívása is hat éves történet. Most ugyan vannak bérelt mozdonyok, de nincs mit szépíteni: több, mint fél évtizede nem történt semmilyen érdemi lépés a flotta korszerűsítése felé, ami a jelenlegi járműpark mellett súlyos probléma.

A pályafelújítások jelenleg a 150-es vonalra koncentrálódnak, ráadásul az is úgy, hogy ezermilliárd forintból kapunk a végén egy tök hétköznapi (értsd: korszerű, de semmi extra) pályát, ahol (jó esetben) 120-szal járhatnak majd a vonatok az eredetileg tervezett 160-200 helyett. Remélem mondanom sem kell, hogy ennyi pénzből, ilyen műszaki tartalommal körülbelül háromszor ennyi vasúti pályát lehetett volna 100-120-as sebességre felújítani, új állomásokkal stb. Ez azért hatalmas probléma, mert nemhogy a mellékvonalakon, de fővonalakon is kegyetlen állapotok uralkodnak, lassújelekkel, korszerűtlen infrastruktúrával. Jó példa erre a 140-es vonal: az ország egyik legfontosabb, legnagyobb települése (Szeged) és a főváros között a vonatok egyvágányú, korszerűtlen pályán közlekednek, az utasok pedig bomló-foszló állomásokon és megállóhelyeken kénytelenek le-fel szállni.

Nézz rá mondjuk a 120-as vonal Szajol és Békéscsaba (vagy lassacskán Lőkösháza) közötti szakaszára. Nagyjából ez az a színvonal, amit a fővonalaknak meg kéne ütnie. Jó minőségű, 120-szal járható pálya, korszerű állomások és megállóhelyek (a legtöbb aluljáróval ellátva), ráadásul számos szintbeli átjáró lett kiváltva alul- vagy felüljáróval (pl. Gyomaendrőd aluljáró, Mezőberény felüljáró, Békéscsaba aluljáró). Nagyjából ez lehetne az etalon.