Ha a nyomtávolság a hagyományos 1435 mm helyett mondjuk 30-40 centivel több lenne, praktisuabb, kényelmesebb lenne utazni vonaton, metrón?

Ez inkább az űrszelvénytől függ (1735-1835 mm már elég széles lenne).

Ez például egy 1000 mm-es nyomtávú vonat, a beltérről nem mondanád meg, hogy 43,5 centivel közelebb vannak a sínek egymáshoz, mint mondjuk egy Bhv esetén: [link]

Ez pedig egy 1668 mm-es nyomtávú: [link]

Ez meg Oroszországból, 1520 mm-es nyomtávú: [link]

Utóbbi a 3+2-es üléselrendezés mellett sem tűnik túlzsúfoltnak, de ezt az űrszelvénynek köszönheti, hiszen 156 mm-rel kisebb a nyomtávolság az ibériainál, és csak 85 mm-rel nagyobb a normál nyomtávolságnál (ez nagyjából három 200 forintos egymás mellé téve).

Nyilván a nagyobb nyomtávolsággal növelhető lenne az űrszelvény, de egyrészt ennek is van észszerű határa, másrészt a megörökölt tulajdonságokhoz praktikus igazodni, hiszen az nem jár extra költséggel. Még az olyan tipikusan szigetüzemben működő dolgokat is, mint a metró, célszerű az adott ország nyomtávjához és űrszelvényéhez igazítani, egyrészt a járműveket egyszerűbb ott szállítani, másrészt a különleges igények mindig drágábban kielégíthetőek.

Akkor sok híd, aluljáró, alagut és az állomások peronjait szélesebbre kéne fúrni, faragni építeni

Irgalmatlan lóvé lenne az

Egy 30-40 centivel szélesebb űrszelvény 9,5-12,5%-kal szélesebb vonatokat eredményezne, ha 3150 mm-rel számolunk. Egy 200 méteres vonatnál plusz egy kocsi. Nehéz megmondani, hogy a valamivel rövidebb vonatok megérnének-e valamivel több vasúti területet, pláne ha visszaugranánk az 1800-as évekbe. Akkoriban még bőven jó volt a 3+2-es üléselrendezés (a cseh, szlovák Bz-kben még most is ez van) - szélesebb vonatok esetén talán ma is ez lenne jellemző, - és a teherszállításnál sem biztos, hogy a vonatok hossza, hanem inkább a tömege volt korlátozó tényező.

És erről is jut eszembe, hogy egy tehervonatnál hiába nagyobb a rakodófelület, a tengelynyomás is egy korlátozó tényező. Vagyis hiába tud szélesebb lenni egy teherkocsi, több anyagot nem vihet el.

30-40 cm nem segít semmin. Az EUR paletta részben a vasúti szállításhoz is igazodik. Akkor odáig vissza kellene menni, hogy minden egységrakományképző eszközt stb újra kellene gondolni a raklaptól konténeren át.

Semmi értelme.

Nyilván extém esetben elhanyagolható mennyiségű túlméretes árunál lehetne agonizálni rajta, de amúgy felesleges.

Angliában kétféle nyomtávolsággal kezdtek vasutat építeni: 4 láb 8½ hüvelyk (1435 mm) volt az egyik, és 7 láb (2134 mm, később növelték 2140-re) a másik - ebből épült kevesebb. Mintegy 20-30 év működés után a széles nyomtávú vonalakat átgombolták normálra, hogy egységes legyen a hálózat. 1892-ben állt le az utolsó széles nyomtávú vonat náluk.

Európában meg egyszerűen azért vették át az angoloktól az 1435 mm-t, mert az első vasúti berendezéseket, járműveket az angoloktól vették, és nekik is egyszerűbb volt egyfélét gyártani.

Egyébként a szélesebb nyomtáv nem biztos, hogy előnyösebb is. A szélesebb járművek a nagyobb méretük miatt nehezebbek is (jóval robusztusabb a felépítésük mint pl. egy autónak), a pálya teherbírása azonban véges. Egy nehezebb kocsi pedig kevesebb jasznos terhet tud elszállítani, vagy erősebb pályát kell hozzá építeni nagyobb sínekkel, sűrűbb aljkiosztással, ami viszont a projekt költségvetésére hat negatívan.

Valószínűleg az 1800-as évek európai vasútépítői úgy találták, hogy a leggazdaságosabban az angol nyomtávval lehet építkezni és vasutat üzemeltetni.