Nem minden trolinak van mostansag aramszedoje?

Ezeket hívják önjáró trolinak. Alapvetően ezek trolibuszok, tehát a meghajtáshoz szükséges energiát a felsővezetékből nyerik, viszont rendelkeznek segédhajtással. Ez lehet dízelmotor is (Debrecen), de a többségében akkumulátorokat használnak (Budapesten is). Az teljesen változó, hogy mennyi km-t tudnak megtenni akkuról, Budapesten ez garantált 4 km ( a valóságban viszont akár 10-15 km-t is el tudnak menni ideális körülmények között, de üzemszerűen nem ekkora önjárásra vannak tervezve).

Amennyiben az önjárás tervezett, a sofőrnek ki sem kell szállnia a troliból, minden megy automatikusan. Az áramszedőt egy gombnyomásra le tudja vezérelni (bárhol), a kialakított helyeken pedig szintén gombnyomásra felmegy az áramszedő és magától csatlakozik a vezetékhez. Utóbbihoz egy fehér kis terelőelem van a vezetékre szerelve (gyakran becézik pillangónak), ez segít az áramszedőnek a megfelelő pozícionálásban.

Így van, a 72-es troli a Kálvin tér és a Báthory utca / Bajcsy-Zsilinszky út között önjáró üzemben, akkumulátorról közlekedik.

Zugló vasútállomás felé a Kálvin téri megállóban engedik le az áramszedőt a sofőrök, és a Báthory utca / Bajcsy-Zsilinszky út megállóban van pillangó, ott engedik fel.

Orczy tér irányában a Báthory utca / Bajcsy-Zsilinszky út megállóban engedik le a szedőket (vannak sofőrök, akik néha korábban, főleg ha kikapnak egy piros lámpát), és a Kálvin téri megálló után, a Szentkirályi utca megálló ellőtt csatlakoznak vissza a felsővezetékhez.

Ez az útvonal mindkét irányban nagyjából 2,5 kilométer, ezért ezeknek a Solaris troliknak ez nem jelent gondot. Ahogyan néztem, ilyen 80%-ra szokott az akku lemerülni az önjárós szakasz végére, de durva téli időben sem megy 70% alá.