Mozdonyvezetőnek miért van szüksége vonalismeretre?

Mondjuk hogy észrevedd, ha rossz irányba mész...

[link]

Ha jól emlékszem 30 óra elméleti és 30 óra gyakorlatil oktatással és vizsgával lehet megszerezni egy adott vonalra a vonalismeretet.

Nem annyira egyszerű egy vonal hogy csipán a jelzések betanulása elég legyen ahhoz hogy biztosa tudjon rajta közlekedni a járművezető. Meg kell ismernie a vonal egészét, minden jelzést, műtárgyat, sorompót, egyebet hogy mi hol van, mire kell figyelni.

A gyakorlati oktatáson elmegy a mozdonyon egy másik mozdonyvezetővel néhány útra nappal és éjszaka is és a már vonalismerettel rendelkező elmutogat mindent hogy mire kell figyelni, hol mit kell nézni, figyelni.

A lejtviszonyokat is meg kell tanulni, mert elég durván el lehet csúszni egy combosabb lejtőn, vagy épp elakadni egy emelkedőn ha az ember nem tudja hogy hogyan közlekedejn az adott helyen. Száraz időben ennél a bokornál szoktunk fékezni a megállóra, esőben meg annál a fánál :D

Sokkal egyszerűbb úgy megjegyezni dolgokat, hogy XY állomás előtt a fékezést tiszta időben az útátjáró előtt kell megkezdeni, mint hogy a 146. szelvényben van egy tábla, és annak megfelelően kell fékezni. Egy gépnek utóbbi könnyebb, egy embernek nem.

A fékezésnél az sem mindegy, milyen nehéz a vonat, sík terepen sem, de lejtőn jobban megnőhet egy nehezebb vonata fékútja. Az időjárási körülményekhez való alkalmazkodás is könnyebb, ha ismeri az ember a környéket.

Olyan, hogy egy emelkedőn ne tudjon felmenni egy vonat, nem nagyon van. Személyvonatoknál szinte kizárt, de a tehervonatoknál is lehet tudni, hogy át tud-e menni azzal a súllyal az a mozdony, esetleg segítséget kell nyújtania egy másik gépnek.

"A műtárgyak ismerete miért fontos?"

Nem árt ha tudod hol jön egy híd ahol jobban kell figyelni, mert mondjuk előre tudsz dudálni az embernek hogy húzzon el az utadból. Vannak vonalgondozók akik járják a pályát, figyelni kell rájuk, sok a papírmunka ha kivasalod.

Alagutaknál, felüljáróknál nagyobb az esély hogy lóg valami elég. Volt ilyen eset is több, hogy belógattak a vonat elég dolgokat, vagy dobálták. De alagutakból télen a kifelé áramló meleg levegő nagy jégcsapokat tud csinálni, durván beverheti a szélvédőt.

"Ezt hogy kell érteni, hogy megcsúszik? Olyankor mi történik a vonattal és miért baj ez?"

Egyrész megcsúszhat - elcsúszhat - úgy, hogy arrébb áll meg. Azért baj, mert az utasok anyáznak. Ha megsérülnek a töltésre leszálláskor akkor abból vizsgálat és lecseszés van. Egy lejtőben fekvő megállót sokkal könnyebb elvéteni.

De ahogy a mozdonyvezetők mondják: nincs elb..ott fékezés, csak rövid peron! :D

Ha a vonat kerekei csúsznak meg az sem jó. Ha komolyabban sikerül meglaposítani a kerekeket azt javítani, cserélni kell.

"Ilyen van, hogy nem tud felmenni egy emelkedőn? Ezt úgy kell elképzelni, mint a régi időkben, hogy ha jött egy meredek emelkedő, akkor nagy gázt kellett adni a kocsinak, hogy felmenjen? Mi van ha nem tud felmenni a vonat, akkor ott marad a semmi közepén és blokkolja a forgalmat?"

Igen, van ilyen. Igen, úgy kell elképzelni. Nem tudom miért fura ez neked... miért ne akadhatna el egy vonat az emelkedőn ugyanúgy mint egy kamion? Lelassul a vonat is emelkedőn, lefelé meg begyorsul. (ahogy egy repülőgép is lassul emelkedéskor és gyorsul süllyedéskor) vagy ezt is máshogy gondoltad? Ugyanolyan sebességgel megy felfelé a vonat mint sík terepen?

Addig marad ott amig le nem telefonálják hogy mi legyen, pár perc. Általában visszatolnak a következő állómásig szépen lassan, és újra megindulnak mint a tolófájás.

Persze ezek a helyeket ismerik, így fel is tudnak készülni rá, tudják hogy mekkora a vonat (hossz és tömeg) és ennek megfelelően mennek neki a hegynek, vagy kérnek plusz gépet tolónak. Ha van. Ha nincs, akkor megy az imádkozás,

És itt egy érdekesség: A tológépen - ami ugye hátul van - a mozdonyvezetőnek tudnia kell merre járnak. Előtte a hosszú vonat, alig lát ki és mégis tudja hogy mikor mi jön, híd, sorompó, jelző, állomás, stb. Na ezért kell a jó vonalismeret!

"Na jó, de minden időjárásra nem lehet forgatókönyvet betanulni. A fékezésnek és a gázazásnak is tapasztalatból kéne jönnie, nem?"

Miért ne lehetne? Nincs sok féle. Száraz, kicsit nedves vagyis taknyos, nedves, havas, jeges.

Ha nem tanulja meg honnan legyen tapasztalata? :D