Miért állnak vagy lassítanak le csak úgy a vonatok?

#10

A legtöbb mávos ácsorgásnak semmi köze külföldi vonatokhoz. Az egyvágányú mellékvonalakon se képesek a menetrendet úgy megcsinálni, hogy a két irányból egyszerre érjen a két vonat a megállóba.

Mennyi szakértő, te jó ég…

1. Valóban van olyan, amikor a menetrend szerkesztésébe csúszik hiba, de mivel ez egy szoftverrel villámgyorsan ellenőrizhető dolog, baromi ritka. Az idei menetrendben pl Salgótarján környékén kellett korrigálni egy ilyet, ill Kőbánya felsőnél “akad össze” két reggeli vonat a Keleti felé.

2. A többi ilyen eset sokkal inkább a napi működés során fordul elő. Ha egy vonat bármiért nem tud a tervezett időben közlekedni, a csomópontokban, egyvágányú szakaszokon fel fog tartani más, pontos vonatokat is.

3. Fokozottan érvényes ez ott , ahol a pályasebességet a menetrend kiadása óta csökkentették műszaki okokból. Hiába lett volna jó a menetrend, ha nem tartható.

4. Ugyanez érvényes azokra az esetekre, amikor tendenciózusan túltartózkodnak utascsere miatt a vonatok. A balatoni vonatok tipikusan ilyenek: egész szezonra írják a menetrendet, de szombaton nem megy az, hogy 1 perc alatt befejeződjön a fel- és leszalllas, pláne ha bringaszállító is van.

"Mennyi szakértő, te jó ég…"

Elárulnád milyen szakértői képességet igenyel annak megállapítása, hogy akárhányszor megyek Diósjenőre, Szokolyánál perceket álldogálunk a szembejövő vonat miatt?

"perceket álldogálunk a szembejövő vonat miatt?"

Valószinüleg egy bakter van. Beállítja az egyik vonatnak a váltót, átmegy az állomás másik oldalára (biciklival) ami 1 km és beállítja ott is a váltót.

Olyan állomásokon ahol helyileg kell állítani a váltókat és nincs megfelelő számú személyzet, ott bizony ez van.

Ha a semmi közepén áll meg, akkor az nagyon ritkán van azért, mert elenged más vonatokat, az egy- és kétvágányú pályán is állomáson történik.

A lassítás, megállás az lassújel, illetve tilos jelzés miatt történik általában.

A fontosabb vonalakon az állomásköz fel van osztva rövidebb szakaszokra, úgynevezett térközökre. Hogy két állomás között ne csak 1 vonat tartózkodhasson egyszerre, mint alapesetben, hanem minden térközben 1.

Mikor egy vonat belép egy térközbe, akkor a térköz elején lévő jelző Megállj jelzésre vált, hogy abba a térközbe ne mehessen be másik vonat, ne érhesse utol az elsőt.

Na, mármost, ha egy lassabb vonatot utolér egy másik a nyílt vonalon, akkor jellemzően az történik, hogy meg kell várnia a térköz elejénél, a pusztaságban, hogy az adott térközből eltávozzon az előtte haladó lassú vonat. Mert csak akkor kap Szabad jelzést. Ha a mozdonyvezetőnek csak annyi esze van, és belehúz, akkor a következő térköznél megint meg kell állnia, mert megint utoléri az elsőt. (Ezért szoktak lassan menni megállás után, hogy ne érjék utol megint.)

Gyakran az állomások bejárati jelzője is olyan helyen van, ahol még nincs más, csak pusztaság. És ha mondjuk az egy olyan állomás, ahol egy másik vonallal találkozik a te vonalad, akkor a váltók előtted keresztbe vannak állítva, hogy előtted bemehessen az állomásra az a késett vonat, aminek csatlakozása van a tiédhez. Mert mondjuk így a gyorsabb, mert az átszállók átballaghatnak a másik peronhoz, a te vonatodhoz, ameddig a vonatod beér, és nem utána kell még az átszállókra várni. A tiédet, ugye, csak azután tudják bevinni az állomásra, ha a váltókat már visszavették egyenesbe. Addig ott kell ácsorogni a pusztaságban, a bejárati jelző előtt.