Miért vannak felső és alsó nevű vasútállomások (pl. Kőbánya felső és alsó), és hogyan döntik el, hogy két állomás közül melyik a felső és melyik az alsó?

Sok településen hagyományos az "alvég", "felvég" elnevezés a település bizonyos részére, azt nem a MÁV találta ki, legfeljebb alkalmazta.

Az elnevezések ráadásul nem is egységesítetten jelöltek valamit.

A felvég lehetett pl a település északi része, de lehetett az a magasabban felvő terület, sőt utalhatott arra, hogy ott jobb módú emberek élnek.

Az alvég pedig ennek az ellenkezője.

Ez egy megkülönböztető név, 1990-ig használták névadásra, akkor rendelkeztek arról, hogy inkább településrészekről kötelező elnevezni egy megállót, állomást, ha egy településen belül több ilyen van. De ez csak az új elnevezésekre vonatkozik.

Az alsó-felső elnevezés nem mindig sikerült konzekvensre, de alapvetően a Duna, Tisza folyásiránya a mérvadó, nyilván ott ahol ez értelmezhető egyáltalán . De mondom, ne lepődj meg, ha találsz kivételeket, mert akár a helyi domborzati viszonyok is alakíthatták a névadási gyakorlatot (ezt főleg a hasonlóan “Település, alsó” és “Falunév, felső” típusú buszmegállók esetén lehet megfigyelni.)

És igen, 1-esnek is igaza van, van ahol a helyi társadalmi viszonyok jelölték ki, hol az alsó és a felső.

Ilyen még a külső: kimondottan a helyi szempontból kevésbé jelentős állomás kapta ezt a nevet, ami persze a történelmi fejlődés nyomán indokolatlanná is válhatott (például Dunaharaszti külső messze a legnagyobb forgalmú állomás a településen).

Nincs mit hozzátenni az elsőhöz, csak annyit tennék hozzá, hogy magyar mértékkel Budapest egy hatalmas város.

Az ezernyolcsázas években Pest a mai 5. kerület volt, Buda az 1.

De pl. a mai Batthyány téren fűzfák borultak a folyam fölé, vízi malom működött.

A kiegyezés után kezdődtek jelentős építkezések. Területe közel több évtized alatt érte el a mait.

Kisebb falvak vették körül. A mai Kőbánya magja is csak egy kis falu volt. Az alvég, felvég is ebből az időkből maradt fent.

"akkor rendelkeztek arról, hogy inkább településrészekről kötelező elnevezni egy megállót, állomást, ha egy településen belül több ilyen van. De ez csak az új elnevezésekre vonatkozik"

Es nagyon szepen sikerult nem letezo foldrajzi nevekrol elnevezni a megallohelyeket, pl. Tetenyliget :)

38F incel

↑ 5 (08:09)

Összevont névrészletekből áll, 13 évvel ezelőttig Nagytétény-Érdliget megállóhely volt a neve. A két településnév második tagjaiból képezték a megállónevet.