A Boráros téri szerencsétlenségnél az elfogyott levegő miért nem fékezte le a szerelvényt?

"Vagy ha elszökött, miért nem max fék lett mint minden vasúti féknél ilyenkor?"

Ez nem ilyen egyszerű, ezek nem rugóerőtárolós fékek. Érdemes lenne utánaolvasnod a háromnyomásos kormányszelepek működési elvének.

Nagyvonalakban:

A fővezeték feltöltése során feltöltődnek a kocsik készletlégtartályai és a kormányszelep kormánykamrája. A fővezeték ezt követő nyomáscsökkentésekor a fővezeték és a kormánykamra nyomásainak arányában a készletlégtartályból adott nagyságú nyomásra tölti a fékhengereket (befékez). Ehhez viszont kell egy adott sebességű nyomáscsökkenés a legelső befékezéskor, különben befékezés helyett kiegyenlítődik a kormánykamra és a fővezeték, azaz oldva marad, és elkezd statikusan kimerülni.

Magyarul ha van egy 5 barra feltöltött rendszered, de nagyon lassan csökken le 0 barig, akkor nem fog befékezni, de egyúttal a kormánykamra 0 barra csökkenése miatt elvész a vezérelhetőség lehetősége, a vonat fékezhetetlenné válik.

Ugyanezt használjuk ki, ha a fék feltöltése nékül szeretnénk kocsikat mozgatni a tolatómozdonnyal, de még van levegő a kocsik fékberendezésében (van kormánykamra-nyomás, van készleglégtartály-nyomás, ezáltal fékhengernyomás is). Az oldószeleppel leüríthető a kormánykamra nyomása, így 0 baros fővezeték mellett felold a kocsi fékberendezése, és lehet tologatni.

De ha ez a kocsi egy napja áll, a készletlégtartályból jó eséllyel az összes levegő elfogyott már, és magától is feloldott. Emiatt van kézifék a kocsikon.

Vannak jó cikkek a neten, ha érdekel: [link]

Ha ez a fék ahogy mondod, olyan egyszerű lenne, hogy ha van nyomás, old, ha nincs nyomás, biztosan fékez az örökkévalóságig, azt nevezzük rugóerőtárolós féknek, de ezek nagyon gyenge fékek, kizárólag állvatartásra használjuk a korszerűbb járműveken. A vonat üzemi fékezéseire ez nem alkalmas, meg nincs is sok járművön ilyen, csak a korszerűbb típusokon.

1. 1978 áprilisában történt egy borzalmas baleset. Sok halott és sérült volt.

Műszaki hibák sora, és felelőtlen munkavégzés vezetett a túlfutáshoz.

Elektromos hiba volt az egyik. A fékekben már semmi levegő.nem volt.

"Viszont ha jól értettem, akkor pl hírtelen nyomásvesztés ellen ez a módszer is véd, akkor lefékez."

Természetesen, és eleve így történik a fékezés vezérlése is a fékezőszelep által. De van egy olyan küszöbértéke a nyomáscsökkenés sebességének, ami alatt nem történik meg a befékezés, így lehet kimeríteni statikusan.

A rugóerőtárolós fékek csak az utóbbi 1-2 évtizedben terjedtek el, de csak állvatartásra, kézifék helyett. A haladó vonat megfékezésére egyáltalán nem alkalmasak, azok nincsenek működésben ilyenkor.

Sokan gondolják, hogy a "ha van levegő, old, ha nincs, akkor fékez" rugón alapul, de nem, ez tisztán levegősen működik, ezért légfék. Ez a másik korlátja is, nem alkalmas állvatartásra. Pl. az Utasítás levegős állvatartásra 30 percet engedélyez, ha a sűrített levegő-ellátás megszakad, azaz mondjuk egy körüljárásnál még nem kell kéziféket tekerni a kocsin, de maximum 30 percet lehet mozdony nélkül a kocsi, ha nincs rajta kézifék tekerve. A valóságban azért hosszabb ideig megtartják a befékezett állapotukat utántáplálás nélkül, a rosszabb kocsik pár óráig, a jobbak akár egy vagy több napot is kibírnának. De az Utasítás a biztonság miatt 30 percben határozta meg e fék állvatartási megbízhatóságát a sűrített levegő utántáplálása nélkül.

Még annyit teszek hozzá, ezeket a HÉV-szerelvényeket én nem ismerem, a nagyvasúton dolgozom. De a légfékes rendszerük ma nagyjából a nagyvasútiéval egyezik, de üzemszerűen villamosfékkel fékeznek. Nem tudom, ma még úgy van-e, hogy egy adott megálló ki van vagy volt jelölve minden úton, ahol viszont a D2 fékezőszeleppel kell végrehajtaniuk a megállást.

Viszont ami információt találni lehetett még az Indexen, hogy a baleset előtt még másfajta rendszerű légfékkel voltak felszerelve. Itt írnak róla: [link]

Ezt a rendszerű féket viszont nem ismerem. A baleset után alakították át a mai működésre, ami nagyjából a nagyvasúton alkalmazott rendszerekkel azonos, amiket fentebb írtam, általános működési elvekről.