Miért rakják egyes esetekben a vasúti megállóhelyeket a településtől távol, miközben a vonalnak van a településhez közelebbi pontja is?

"mert mikor megépült a vasútvonal valami megfontolásból odarakták, átpakolászni meg nem olyan egyszerű"

kivéve, amikor igen, és csak az akarat hiányzik. lásd budapest csomópontjai fölött évtizedek óta átszáguldó ingavonatok, nagyvárosok népes lakótelepei mellett elhúzó vonatok, stb.

A felsoroltakon kívül még előfordulhat, hogy az építéskor gazdasági okai voltak a megállóhely, rakodóhely elhelyezésének, amik 100-150 évvel később már nem olyan egyértelműek. Néhány példa a végefelé.

Egy megállóhely (nem állomás) áttelepítése nem olyan nagy költség, a hozzávezető infrastruktúra már nagyobb. A linkelt posztban szereplő Sumony esetében az egy darab peron kiépítése mellett egy már meglévő, beépített telken keresztül kellene valamiféle utat vezetni, lehetőség szerint egy buszmegállóval együtt. Képzelhetjük, hogy egy négyszáz fős településnek mennyi önereje van ehhez, országos vagy akár csak megyei szinten meg mennyire fontos, hogy öt perccel kevesebbet kelljen gyalogolniuk a helyieknek a kétóránként járó Bézéhez.

Ket okbol:

1) a vasut elsosorban teherszallitasra keszult, a szemelyszallitas mellekes volt

2) biztonsagi okbol: szallt a pernye a gozosokbol, es leegettek volna a mozdonyok a fel falut.

De volt olyan, hogy a falu "odakuszott" a vasut melle, mint pl. Tarnok. Az ofalu kb. 2-3 km-re van a vasuttol, de a '70-es evektol kezdve beepult a vasut melletti resz is.

Ellenpelda pl. Aba telepules a 45-os vonal mellett. A vonat atrongyol a telepulesen, iskola, templom, rendelo stb. mellett, aztan megall a semmi kozepen. Ugyanilyen Orgovany a nehai Kecskemeti kisvasut menten, a semmiben tette le az utasokat a vonat, miutan keresztulment a telepulesen.

38F incel