Az Ikarus 280-asok csuklós része fölé kívül miért került egy plusz "tető"?

Azért, mert hasznos. A csuklónak vízzárónak kell lennie, amin sokat segít a tető. Egyrészt amilyen munkamorál volt akkoriban a beszállítóknál, már gyárilag sem mindig jött össze a vízzárás, ezen pedig sokat segít bádogtető, mert az biztosan eltereli a létyót, amíg át nem rohad (volt ilyen is).

Másrészt télen vannak bajok a csuklóval. Leesik az első hó, jól néz ki, bele is ül a csuklóba. Kisüt a nap, megolvad a hó, befolyik a legbelső varrásig, amennyire lehet, benéz a tűszúrásokba is, majd az éjszakai fagyban (a Volánok járműtelepei már akkor is nyitottak voltak) szépen megdagad a jéggé váló víz és szétrepeszti a csukló gumielemeit. Ezek cseréje nehéz és bonyolult művelet volt, a hibájuk pedig hamar kiderült, mert erősen folyt befelé a víz az utastérbe. Így hát jött a tető, mint mentőötlet: a hó megáll az acéllemezen, ott olvadozik, csepeg és fagy újra, nem okoz akkora problémát.

Illetve ami nem lett említve, az a kis magyar valóság: a csukló gumija iszonyat drága volt, és olcsóbb volt egy tetőt ácsolni fölé, mint a gumit drágáért cserélni...

Aztán volt idő, amikor beszerezni is igen nehéz volt már, a BKV el is kezdett átállni ilyen alumínium profil keretes szürke ponyvaszerű anyagból készült harmonikára.