Normális, hogy megszereztem a jogosítványt, mégsem érzem úgy, hogy tudnék vezetni?

Nekem azt mondták annak idején, hogy a jogosítvány jogot ad arra, hogy megtanuljak autót vezetni.

Vezess sokat, eleinte úgy, hogy gyakorlott soför ül melletted. Végezz sok rutinpálya gyakorlatot.

Amikor nekem volt friss a jogsim néha kimentünk a Hungaroringre, egyszerűen menni körbe (friss jogsival az sem egyszerű), később kicsit "vadulni" (nem tudom most lehet-e)

A T betűt próbáld ki, nekem nem jött be (nagyon sok éve)

Szia, ismerem ezt az érzést és hidd el nem rossz dolog ez.

SOkkal jobban kéne aggódni érted ha azt gondolnád hogy jajj már van jogsim én vagyok az erős jani bármit elvezetek bárhova mert olyan marhajól megtanultam vezetni ebben a kb 15 órában.

Hidd el hogy ez az érzés nem rossz. Ez fog téged biztonságban tartani.

Én is igy éreztem az elején féltem egyedül vezetni, feszengtem szorongtam ha vezetnem kellett, aztán idővel és tapasztalattal ez megszűnt, neked is meg fog. Gyakorolj sokat, vigyél valakit magaddal aki tapasztaltabb aztán majd megszokod és lenyugszol.

És igen én azt vettem észre hogy a T betűs autókkal egy picit toleránsabbak úgyhogy vegyél egy matricát és tedd ki bátran.

Sok sikert!

Senki nem tanult még meg vezetni a jogosítványszerzéstől.

Majd 50-100 ezer balesetmentes km után elmondhatod magadról, hogy már tudsz vezetni.

Persze. Sokáig ezt fogod érezni, ez a normális. Az a 30-40 óra annyira elég hogy ne legyél közveszélyes. Innentől óvatosan el lehet indulni.

Én az ül melletted valaki megoldást nem ajánlom mert kiveszik a kezedből vagy ha hezitálsz beszólogatnak, összezavarnak. Tapasztalat.

Én azt ajánlom hogy GPS-el kezdj el vezetni. Nagyon sokat segít hogy azt nem kell figyelned merre akarsz menni, csak hogy az hogyan szabályos. Utána meg elhagyhatod azt is.

Igen, normális.

Nekem azt tanácsolta az oktató, hogy a jogosítvány megszerzése után, az első időkben legalább napi 20-30km-t vezessek, hogy megszokjam a forgalmat.

Nekem sokat segített, hogy egy tapasztalt barátunk eljött velem néhány hosszabb útra. Az első utunk 3 hetes jogsival úgy alakult, hogy indulás előtt elmentünk tankolni, majd azt mondta, hogy ha elfáradtam szóljak és cserélünk.

Budapestről indultunk és szép nagy utat tettünk meg (Balaton,Veszprém,a Bakony hegyei, Győr)

Volt benne autópálya, város, falú, autóút minden. Élveztem az utat de elfáradtam a végére. (végül 280km után cseréltünk helyet)

Aztán tettünk még néhány ilyen hosszabb utat. Volt sötétben, ködben vezetés, tükör jégen a szerpentinen lefelé. Azóta eltelt három és és azóta is napi szintem vezetek.

Mostanra már élvezem a vezetést és az elinduláskori gyomorgörcsöm is elmúlt. A tájékozódásban sokat segített egy jó gps. Megtanultam úgy használni, hogy csak hallgatom mit mond és csak a piros lámpáknál nézek rá. Nagy megnyugvást jelentett az is, hogy, ha elvétettem valamelyik lehajtónál, kereszteződésnél az utat, azonnal korrigált és mutatta a jó irányt.

Én sosem használtam a T-betűt, de ha téged ez megnyugtat nyugodtan rakd ki. Ehhez én a mágneses verziót ajánlanám, főleg, ha más is használja rajtad kívül az autót. Könnyebben leszedhető és a fényezést sem teszi tönkre.

Én úgy tapasztaltam, hogy azok az autósok, akik a "felcicomázott" oktató autót sem vették figyelembe, azokat nem fogja érdekelni a T-betű, aki meg előzékeny és figyel a másikra, az T betű nélkül is előzékeny lesz veled.

Szóval gyakorolj, gyakorolj és menni fog.