Mitől függ, hogy a gyorshajtási bírságom közigazgatási, vagy szabálysértési eljárásként kezelik?

A jogi választóvonal a sebességtúllépés mértéke.

A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet címe: a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről.

Mellékleteiben tételesen felsorolja azokat a szabálysértéseket, amelyeknél közigazgatási bírságot kell kiszabni, közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatni.

Sebességtúllépésnél

- ha a megengedett legnagyobb sebesség legfeljebb 100 km/h, akkor a 15 km/h feletti túllépés,

- ha a megengedett legnagyobb sebesség 100 km/h feletti, akkor a 25 km/h feletti túllépés

az, ami a közigazgatási eljárásba tartozó.

Ilyen mértékű túllépés esetén megállítás és meg nem állítás esetén is közigazgatási bírság kiszabására kerül sor. Annyi a különbség, hogy megállítás esetén megállapításra kerül a vezető személye, így őt büntetik és büntetőpontokat is kap. Ha nem kerül megállapításra a vezető személye, akkor az üzembentartó számára szabják ki a bírságot, akár ő vezetett, akár nem; de nem kap büntetőpontot. Ez utóbbi esetben csak jogszabályban meghatározott esetekben – közhiteles okirattal – mentheti ki magát, ha nem ő vezetett. Viszont, akire így rábizonyítja a vétkességet, az a pénzbírság mellé büntetőpontokat is kap. Tehát, valaki mindenképpen fizet.

Ha a sebességtúllépés mértéke kisebb a fentiektől, akkor, megállítás esetén, helyszíni bírságot állapítanak meg. Ha a vezető elfogadja, akkor jogerőssé válik, ha nem, akkor feljelentés alapján szabálysértési eljárást folytatnak le. Ilyenkor, ha megállapítják a szabálytalanságot, emelkedik a bírságösszeg.

Ilyen, kisebb mértékű sebességtúllépésnél is, ha nem állapítják meg megállítással a vezető személyét, helyszíni bírsággal megkereshetik az üzembentartót. Ilyenkor nincs objektív felelőssége, és nyilatkozhatja azt, hogy hozzátartozója vezetett, és nem kíván rá terhelő vallomást tenni. Ezt a Szabálysértési Törvény, a 2012. évi II. törvény 60. §-a alapján megteheti. Éppen ezért vezették be adott szabálysértésekre, adott szabálysértési mértékekre a közigazgatási eljárást, mert ha igaz volt, ha nem, sok ilyen kimentés történt.

Előző:

Nem állítom, hogy nincs igazad, de én úgy gondolnám, hogy a helyszíni attól helyszíni, hogy megállítják a delikvenst.

Tudnál esetleg valami jogszabályt, vagy hivatalos(nak tűnő) írást linkelni?