Tegnap éjjel 11 óra körül hazafelé menet valaki SZÁNDÉKOSAN minden ok nélkül feltartott 20-30-cal vánszorogva, nem engedte, hogy megelőzzem. Ha pedig mégis, akkor utána szorosan tapadt rám és nem hagyta magát lerázni. Mit lehet tenni ez ellen?

Majdnem tegnap ilyenkor hazafelé jöttem, amikor meg kellett állnom a lezárt vasúti sorompónál. Gondoltam, minek siessek, 5-10-zel gurulgattam. Erre hirtelen egy piros/bordó Peugeot 206-os /Peugeot volt, az legalábbis biztos/ a semmiből feltűnik, megelőz és bevág elém, holott ő is láthatta, hogy le van zárva a sorompó. Én eleve azt is nagyon utálom, ha sima piros forgalmi lámpánál előz valaki ész nélkül, mert tök értelmetlen. Tipikus erőfitogtatás, hogy "én csak azért is előrébb vagyok". Nagyon gyűlölöm az ilyet. Rá is villogtam, rá is dudáltam a Peugeot-ra, sőt még mutogattam is neki, hogy mit képzel magáról, igaz, ezt csak szélvédőn belül, nem nyúltam ki /emiatt az integetést szerintem nem is láthatta, mert eleve éjszaka is volt/.

Ezután elmegy a vonat, sorompó fel, lehet indulni. A szembejövőben szépen el is indulnak, viszont előttem a piros Peugeot csak áll. Rádudáltam, hogy menjen már /pláne azok után, hogy olyan pofátlan volt lezárt sorompónál/, de csak áll. Aztán nagy nehezen megindul. Nagyon lassan, 20-30-cal cammog, de gondoltam, hogy majd felgyorsít 50-re /lakott terület, ennyi a megengedett/. Akkor lett gyanús a dolog, mikor már egy perc után is 20-30-cal megy előttem. Oké, gondoltam, hogy simán megelőzöm, és otthagyom, ennyi. Semmi duda, semmi fénykürt, simán akartam előzni, index ki balra, erre az állat idióta beletapos a gázba és nyomja neki... egyszerűen nem tudok mellette elmenni. Visszasorolok, újra megyünk 20-30-cal. Még most se dudálok/villantok, hanem türelmes vagyok. Újra meg akarom előzni, megint begyorsít és egyszerűen nem tudom lehagyni. Illetve ha nagyon akartam volna, biztos összejött volna, de egyrészt nem fogom kockáztatni a saját autómat /magamról nem beszélek, mert a kocsimat még jobban féltem, mint magamat/, másrészt semmi kedvem egy vadidegen barommal autóversenyt játszani az éjszaka közepén hazafelé menet. Szóval szépen cammogtam mögötte 20-30-cal, majd egyszer csak félreállt. Oké, gondoltam, hogy eljött az alkalom, 50-60-70-re felgyorsítok és otthagyom a retekbe... Aztán egyszer csak látom a tükörből, hogy valami nagyon gyorsan jön utánam. Természetesen az elmebeteg Peugeot-s volt az és szinte szó szerint tapadt rám. Jött egy útszakasz, ahol már 70 a megengedett, ott sokan szoktak 80-90-nel is menni. Mentem, hogy hagyjon már békén, de annyival jött utánam, amennyivel én is mentem... :S :/ Ha 90-nel, akkor ő is nyomta neki annyival. :SSSS

Elérkeztünk egy körforgalomhoz, nekem az elsőnél ki kellett volna mennem, de tettem egy próbát. Tettem 1-2 kört, várva, hogy mit reagál rá. Az első körnél végig jött utánam, a másodiknál már azt láttam, hogy megállt az egyik kijárónál. Ezután kimentem, ahol eredetileg akartam és kész, többet nem jött utánam. De eléggé elkezdett dobogni a szívem. Inkább az autót féltettem, nehogy összetörjön vagy letoljon az útról. Azt se tudom, hogy hányan ülhettek abban a Peugeot-ban, de aki vezette, az biztos, hogy valami beteg ember lehetett. Bedrogozva és bepiálva nem volt, mert a vezetése elég tudatosnak látszott sajnos... Tudatosan volt ilyen elmebeteg. Esetleg még az is eszembe jutott, hogy nem bűnözők lehettek-e... A kocsi összetörése mellett attól is tartottam, hogy ha többen ülnek a Peugeot-ban, lehet náluk pisztoly és kirabolhatnak /mikor előttem cammogott 20-30-cal, akkor vetődött fel bennem, hogy meg akarnak állítani/.

Valakinek volt már része ilyenben? Mit lehet tenni akkor, amikor szinte semmi forgalom nincs már éjszaka? Tényleg bűnözők lehettek vagy valami elmebeteg /aki nem tudom, hogy kaphatott jogsit/?