Hozzáértőtől kérdezem, hogy melyek egy "fekvőrendőr" létesítésének paraméterei és a létesítés feltételei. Szabályos e egy 60 cm széles,10 cm magas "fekvőrendőrt" létesíteni ott, ahol a megengedett sebesség 50 km/h?

A sebességcsökkentő küszöb (fekvőrendőr) telepítésére tényleg nincs konkrét előírás, bár illene vele együtt sebesség korlátozó táblát is kihelyezni.

A táblák kihelyezését pedig a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet szabályozza:

8. A veszélyt jelző táblák alkalmazása és elhelyezése

8.1. A veszélyt jelző táblák elhelyezésének általános előírásai

8.1.1. A veszélyt jelző táblát az általa jelzett veszély helye előtt

a) autópályán 250-500 méter,

b) lakott területen kívüli egyéb úton 150-250 méter,

c) lakott területi úton 50-100 méter

távolságban kell elhelyezni.

8.1.2. Ha a 8.1.1. pontban megadott elhelyezési távolságok valamely kizáró ok miatt nem tarthatók be, a táblák más távolságban is elhelyezhetők. Ebben az esetben a jelzőtábla és a veszély helye közötti távolságot a tábla alatt kiegészítő táblán - 50 m alatt lefelé kerekített 5 méter, ezen felül lefelé kerekített 10 méter pontossággal - fel kell tüntetni.

8.1.3. A csökkentett távolság lakott területen - a vasúti átjárók jelzésének kivételével - kivételesen 5 méter is lehet, ha a jelzőtáblát 50 méterről és azon belül folyamatosan jól lehet látni.

8.1.4. A veszélyt jelző táblák az úttesten is elhelyezhetők az úton végzett munkáknál a külön jogszabályban12 említett esetekben és módokon.

8.2. A veszélyt jelző táblák alkalmazása földutakon - a vasúti átjáró kezdetét jelző táblák kivételével - mellőzhető.

8.3. A veszélyes útszakasz hosszát kiegészítő táblán kell jelezni,

a) ha a veszélyes útkanyarulatok száma három, vagy több,

b) egyéb esetben, ha a veszélyes útszakasz 100 méternél hosszabb.

8.4. Az 1000 méternél nagyobb hosszban fennálló veszélyek jelzése legalább 1000 méterenként megismétlendő a vonatkozó útügyi műszaki előírásban13 foglaltak szerint.

8.5. Amennyiben a veszélyes hely kezdete a 8.1.1. pontban meghatározott távolságnál közelebb van a jelzőtáblához, és egyúttal a veszélyes szakasz hosszát is jelezni kell, akkor a veszélyt jelző tábla alatt előbb a biztonság szempontjából fontosabb távolság megjelölést kell alkalmazni, és csak ez alatt alkalmazható a veszélyes szakasz hosszára utaló kiegészítő tábla.

"Általános szabály, hogy a fekvőrendőr nem lassíthatja jobban a közlekedést, mint az érvényben lévő sebességkorlátozás. Azaz, ha például 30 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, akkor a fekvőrendőr nem kényszerítheti az autóst ennél kisebb sebességre. Ha pedig új fekvőrendőr kerül kihelyezésre, akkor hat hónapig a forgalmi rend megváltozására figyelmeztető táblát kell kihelyezni. Ha a táblát nem helyezték ki, és emiatt nem készülhetett fel az autós a fékezésre, akkor az önkormányzat felelős lehet a kárért.

Ha a fekvőrendőr túl nagy lassításra kényszerít, vagy az új akadály létesítése után nem helyeztek ki figyelmeztető táblát és emiatt az autóst kár éri, akkor az önkormányzat köteles a teljes kárt megtéríteni. Ha például 30-as övezetben 30 km/órával hajtunk át egy fekvőrendőrön és emiatt kár keletkezik a gépjárműben, akkor érdemes rendőri helyszínelést kérni, majd a felmerült kárt érvényesíteni. A kárt nem köteles megtéríteni az önkormányzat, ha az autós úgymond nem tett meg mindet a kár elkerülése érdekében. Ez akkor állhat fenn, ha például előre látta, hogy a sebességét csökkentenie kell és lassítania kellett volna. Azaz csak annál az akadálynál van reális esélye a kártérítésnek, ha nem lehetett előre látni azt, hogy a megengedett sebességgel nem lehet biztonságosan áthaladni az akadályon, mert kanyarban volt, vagy a látási viszonyok befolyásolták az észlelést. Szintén nem sok az esély a károk megtérítésére, ha ültetett autóval, esetleg vékony gumiabroncsot használva történik a kár."