Nagyobb kategóriával rendelkező sofőrök! Ti megbíztok egy sima B kategóriás sofőrben, nyugodt szívvel beültök mellé?

Az az igazság, hogy egy nagyobb teherautóban jobban át lehet látni a forgalmat, még akkor is, ha nem látsz i hátra. Magasan ülsz, jók a tükrük már az újabb kocsikon. Van, hogy megszokásból személygépkocsival is merőlegesen állok rá a kereszteződésre, mint teherautóval. Vagyis lehet benne valami, hogy az ember megszokja a másfajta tempót és stílust. De öt perc alatt át lehet szokni. Valójában a tapasztalat és az önképzés a lényeg. Én úgy érzem, hogy még mindig tanulok, pedig már 11 éve vezetek (hivatalosan) és szerintem addig fogok, amíg vezetek.

28/F

#1"Lásd, pesti autósok, akik a gázt tudják nyomni ismerős terepen, hóban, valamint ha új terepen kell autózni, elfogy a tudomány."

Gyönyörűen felvázoltad,csak a dolog éppen fordítva működik.

A vidéki autós forgolódik pesten,mint tollascigány a szélben!Egyszerűen pánikbaesnek a pesti forgalomtól,saját bevallásuk szerint is.

Aki pesten tud vezetni deffenzíven,azzal nemlesz semmi probléma,hidd el!

Nem az számít, hogy B kategóriás, vagy magasabb. Az számít, mennyit vezet, és milyen körülmények közt.

Hogy a két sarkított példát említsem.

Aki a fővárosban nagyon jól vezet, az még nem jelenti, hogy nem fog tötymörögni vagy ami sokkal rosszabb, veszélyes helyzetbe sodorni magát a kanyargós hegyi utakon. Akinek meg már a kisujjában vannak a hegyi utak, és dinamikusan, biztonságosan vezet ott, nem garancia arra, hogy egy pesti kereszteződésben keresztbe fossa magát. Aki ritkán autózik, vagy gyakran, de mindig csak ugyanott, a környéken, nem tud tapasztalatot szerezni, hogy nekem biztonságérzetem legyen mellette. Ha valaki gyakran vezet, és változatos helyeken, azzal semmi baj nincs. Mondom ezt úgy, hogy csak B kategóriám van. Még mindig tanulom a vezetést, pedig már isten tudja, hány kilométer van a hátam mögött. Én az Északi középhegységben lakom, és ott szereztem anno a jogsim. Saját tapasztalatom volt, hogy nagyon jól vezettem már a hegyvidéken, de mikor először Pesten voltam, elég kényelmetlenül éreztem magam. Másodszorra már nem annyira. Utána a pesti közlekedésbe is beletanultam. Az számít igazán, hogy mennyi kilométert tett meg, és mennyire változatos helyeken. Szóval nem a kategória a lényeg, hanem a rutin. Egy biztos, aki azt mondja magáról, hogy ő aztán igazán jó sofőr, akkor már elszállt a bizalom.

Nem.

De igazából embere válogatja. Ültem már olyan úrvezető mellett aki nagyon jól vezetett,és ültem olyan mellett aki sokat vezetett már de majd össze xartam magam a hajmeresztő mutatványai mellett. Csak magamban és a saját képességemben bízom,és utálok utasként autóban ülni.

Kedves kérdésfeltevő!

Neked van jogsid?? Mert szerintem közöd nincs a vezetéshez a kérdés feltevéséből adódóan!! A rutin számit ,nem az,hogy milyen kategóriájú a jogosítványod!!