Elsősegélynyújtáskor a gépkocsiból ki kell venni az eszméletlen sérültet Rautek féle műfogással, vagy nem?

Az, hogy a baleset gépjárművel történt, még "nem jogosít fel" téged a Rautek-féle műfogás alkalmazására. Ez akkor alkalmazható, ha a gépjármű ajtaja nyitható, és a sérültet egyéb sérülés nélkül el tudod távolítani. Egyéb esetben a műfogás használata során igen komoly sérüléseket okozhatsz a sérültnek, sőt a későbbiekben akár felelősségre is leszel vonható miatta.

Ami a legfontosabb:

Gépjárműből embert csak akkor távolítunk el, ha az eltávolítás nem jár különös vagy nehéz manőverrel és HA VÉSZHELYZET (robbanásveszély, tűz, stb.) VAGY SZÜKSÉGSZERŰ ÁLLAPOT (erős, hozzáférhetetlen vérzés) nem indokolja. Ez vonatkozik a sérült megmozdítására is.

Ha a körülmények a sérült eltávolítását a gépjárműből nem teszik lehetővé, akkor a tűzoltókat és a mentőket értesíteni kell. Ne hívj mentőt, ha az élettel össze nem egyeztethető állapot van, akkor csak az ügyeletes orvosra van szükség, a halál beálltának megállapítására. Mentőorvos hivatalosan nem igazolhatja a sérült halálát, ezért biztos és menthetetlen halotthoz NE HÍVJ MENTŐT.

Tehát csak akkor távolítod el a sérültet a gépjárműből, ha szükségszerű vagy veszélyhelyzetben van.

Tény, nem jól fejeztem ki magam, mikor azt mondtam, hogy "ne hívjon mentőt". Ha a 104-et hívja, akkor a vonal túlsó felén általában szakképzett ápoló, orvos tud segíteni. De amennyiben a hívást a 112-re kezdeményezi, akkor ott szinte biztos, hogy nem mentőápoló lesz. És a 112 a mentőegység riasztásakor már nem azt fogja elmondani, amit a bejelentő, hanem már azt kicsit átfogalmazza. És az ilyen kicsit átfogalmazott dolgok pl:

Bejelentő állítása szerint: A vonat levágta a fejét az áldozatnak.

A diszpécser szerint: Valószínű meghalt a sérült.

Előbbi esetben a mentőnek ki sem kell menni, el sem kell indulni. Utóbbi esetben viszont az eshetőleges szándék miatt SZÜKSÉGSZERŰ a rohamkocsis kivonulás.

Arról nem is beszélve, hogy a bejelentések többsége ilyen:

"- Jó napot kívánok, Ikszipsz Ilonka vagyok, és egy balesetet szeretnék bejelenteni.

- Jó napot, hol történt a baleset, mi történt, stb stb.

- Hát aztat én nem is tudom, valahol az x főúton, ott az y település határában. Hát én már a z településen járok, aztán láttam, hogy ott van valami, azt gondoltam szólok."

...

Akkor itt egyértelmű, hogy mentő, tűzoltó is vonulási parancsot kap.

Amúgy nem igaz az sem, hogy az elsősegély nyújtását KÖVETŐEN kell a mentőket értesíteni, hanem a helyzetfelmérést követően, a helyszínbiztosítással és az elsősegélynyújtás MEGKEZDÉSÉNEK időpontjában.

Ugyanis egy vöröskeresztes elsősegélynyújtó nem alkalmazhat szívkompressziót, hanem ebben az esetben SZÜKSÉGSZERŰEN el kell hangoznia az alábbi mondatnak: "A megkezdett újraélesztéshez kérnék segítséget". Ebből BÁRMELYIK diszpécser tudni fogja, hogy mi a teendője.

De ez már kicsit off. A lényeg: Hogy ha mentőre van szükség, érdemesebb a mentőket értesíteni. De csak úgy, HA tényleg tudunk nekik mit mondani. Az ilyen "harminc kilométerre vagyok már a balesettől" bejelentések - azon túl, hogy a baleset ténye jelzésre kerül, igencsak nagy stresszt okoz.

Az is sokszor elhangzott, hogy AMENNYIBEN NEM ÉREZZÜK MAGUNKAT alkalmasnak az elsősegély nyújtására, AKKOR IS képesek vagyunk arra, hogy helyzetfelmérést készítsünk, megszámoljuk a sérülteket, áldozatokat, és elmondjuk az illetékeseknek azt, hogy MIT LÁTUNK, MIT TAPASZALUNK, MIT HALLUNK. Ez NAGY SEGÍTSÉG. Még akkor is, ha nem nyúlunk a sérülthöz.

Ha nincs közvetlen veszély, mint a robbanás, tűz, veszélyes vegyi anyag, hozzáférhetetlen súlyos sérülés, akkor hagyjuk a kocsiban a sérültet.

Ha élettel öszeegyeztethetetlen sérülés (fej a törzstől elválasztva, test több darabra szakadva, láthatóan végzetes roncsolódás, mint bazi lyuk a koponya közepén vagy ott ahol a szíve kéne legyen) akkor is hagyjuk.

Ha közvetlen veszély van, akkor a sérültet a lehető legóvatosabban kivesszük (na ez nem így van a könyvben, de inkább csináljak valamit minthogy nézzem hogy élve megég), lehetőleg segítőkkel.

Ha nincs tűz vagy robbanásveszély, stb, akkor ellenőrizzük nincs-e beszorulva, nincs-e gerincsérülése, egyéb mozgatást kizáró sérülése, és csak akkor vesszük ki ha valamilyen okból nem hagyhatjuk bent (nem férünk hozzá a másik sérülthöz pl.).

Egyébként elsőa helyszín biztosítása, a helyzet felmérése, sérülések súlyosságának megállapítása, a segélyszám hívása (persze ha valakiből spriccel a vér, azért lássuk már el), stb.

Mentőhíváskor pontosan el kell mondani, hogy a baleset hol történt (út, útszakasz, melyik irány, hanyas kilóméterkő, hogy lehet legegyszerűbben megközelíteni), hány sérült van (egy halott, fej a törzstől elválasztva; egy súlyos sérült, erős vérzés, szorítókötést alkalmaztam; stb.)... Ez mind benne van a tankönyvben.

Nem mindenben értek egyet az előttem szólókkal... Az elsősegélynyújtás alapszabálya, hogy magadat ne sodord életveszélybe, tehát ha robbanásveszély van, nem is mehetsz a helyszín közelébe (vagy pl veszélyes anyagnál csak fokozott óvatossággal). Sokan mondják,hogy ez önzőség, de azért gondoljuk meg: egy halott vagy két halott? Nem mindegy.

Rautek-műfogással előzetes vizsgálatok után ki lehet emelni a sérültet, hiszen ha egyéb komoly sérülése nincsen, a légutak biztosítását stabil oldalfektetéssel lehet a leghatékonyabban elérni.

Kerülni kell a mozgatást, ha:

1. gerinctörése (főleg nyakcsigolya)

2. sorozatos vagy ablakos bordatörése

3. medencetörése

4. combcsonttörése

5. nyílt hasi sérülése van.

Amennyiben nincs légzése, nem vesszük ki, az autóban lélegeztetjük. Ha súlyos vérzése van, azt sem vesszük ki, hanem azonnal, helyben ellátjuk.

Mentőt pedig akkor hívunk, ha már minden sérültnél a közvetlen életveszélyt megszüntettük és minden szükséges információnk megvan a balesetről (sérültek száma, sérülések, mi történt, hol történt). De ezt a diszpécser úgyis kikérdezi.