A szándéknak is elsőbbsége van! Volt ilyen? Meg lehet még lelni?
Volt a kétezres években egy kampányfilm, amelynek ez volt a szlogenje.
A filmben egy babakocsit toló anyuka lépett a zebrára, de egy gyorsan haladó autó nem tudott megállni, és elütötte. Ezután a film "visszaforgott az elejére", és nem sokkal a lelépés után a zebra csíkjai úgymond "meghosszabbodva" felhajoltak a széleken, afféle kerítést formálva. Ez a blikk, hogy az anyuka a kerítés védelmében átkel, átalakult egy rajzzá, ami fölött megjelent a felirat: "A szándéknak is elsőbbsége van", meg be is mondták. Végül az ilyenkor szokásos logók. Erre emlékszem belőle, illetve még az dereng, hogy talán nem csak babakocsis anyukával volt, hanem erre a kaptafára ugyanez a filmecske többféle emberrel is ment.
Sajnos sehol nem lelem ezt a kis filmet, hiába keresem. Esetleg valaki tudja, hol találhatnék rá?
válasza:Megnéztem, de se nem a legelső, se nem a legelső, se nem a sokadik.
Ha neked kihozza, linkeld be pls.
Köszi!
válasza:#1, 10
Te magad nem nézted meg, amit a ajánlottál.
Egyrészt a keresési eredmények eltérhetnek felhasználóként, ne linkelj ilyeneket, félteértésekhez is vezethet.
Linkeld a találatot.
Gondolom ezt a videót ajánlottad, de ennek csak a címe azonos a kérdező szlogenjével, a tartalom más.
Amúgy elég erős üzenet ez a videó is. "Csak akkor van elsőbbsége a gyalogosnak, ha már lelépett" tévhit egy kerekes székkel előadva.
Csak nem ezt keresi a kérdező.
válasza: válasza: válasza:16
Ez egy közkeletű tévhit.
A KRESZ-ben le van írva világosan, hogy átkelés közben van elsőbbsége a gyalogosnak. (A gyalogos elsőbbsége teljesen más, mint a jármű elsőbbsége.)
Már vannak cikkek a neten a nemsoká bevezetésre kerülő új KRESZ-ről. Ezekben a cikkekben a várható változások közt ki is emelik általában, hogy jelenleg a járdán álló gyalogosnak nincs elsőbbsége, DE MAJD az új KRESZ szerint elsőbbsége lesz.
válasza:17. Hogy ne hülyén haljak meg, kérlek mutasd meg nekem, hol van az kreszben, ha a járdán álló gyalognak nincs elsőbbsége.
„A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van.”
Ez téged igazolni látszik, de ilyen is van
43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2) * Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
Ezekben a helyzetekben, ha még csak álldogál a gyalog, akkor minek lassítani? Minek a fokozott figyelem? Hát nem a szándéka miatt?
Egyébként újra mondom: értelmezni kellene az elsőbbség fogalmát!
Elsőbbségadás csakis mozgásban lévő közlekedők között értelmezhető. Pl. a nem forgalmi okból álló autósnak nem kell elsőbbséget adnom (korábban volt itt olyan őrült, aki azt írta, ha nincs senki a kocsiban, akkor sem hajthatók ki elé).
Az autóbusz megállóból való elindulásánál is azért fogalmaz úgy a rendelet, hogy segíteni kell, mert nincs mozgásban, az elsőbbségadás nem értelmezhető.
válasza:18
„A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van.”
Vagyis, áthaladás közben van elsőbbsége.
"elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik."
Vagyis, áthaladás közben van elsőbbsége.
"Ezekben a helyzetekben, ha még csak álldogál a gyalog, akkor minek lassítani? Minek a fokozott figyelem? Hát nem a szándéka miatt?"
Természetesen a szándéka miatt. Mert ha lelép az úttestre, akkor azon nyomban elsőbbsége lesz, ezért az autós nem haladhat olyan sebességgel, hogy ne tudjon neki elsőbbséget adni. Bizonyos keretek közt, természetesen, mivel a KRESZ szerint a gyalogos nem léphet le a járdáról akkor, ha nem győződött meg róla, hogy az adott jármű meg is tud állni valójában.
Olvastam részletes leírást kúriai határozatról, ahol a féknyomok szerint 30-40-nel haladt az autós a zebra előtt, és az addig nyugodtan álldogáló gyalogos váratlanul úgy gondolta, hogy elélép, amikor az autó már nem tudott kis sebességről se megállni. Ebben az esetben az volt a Kúria (azaz, a legfelsőbb magyar döntéshozó testület) döntése, hogy a 30-40 km/h megfelelt a KRESZ-ben leírt óvatos megközelítésnek, és ezzel az autós eleget tett a kötelezettségének. (Ezt tavaly egy kérdésnél linkeltem is, de aki pampogott ott nekem, az erre csak annyit tudott válaszolni, hogy hát ő nem fog egy ilyen hosszú ügyleírást végigolvasni.)
"Elsőbbségadás csakis mozgásban lévő közlekedők között értelmezhető."
Így van, pontosan. Ez már alapból kizárja, hogy járdán álló gyalogosnak elsőbbsége legyen. Ezért is fogalmaz úgy a jelenlegi KRESZ, hogy az úttesten áthaladó gyalogosnak van elsőbbsége.
#17:
Egyrészt a KRESZ 43.§ ("Magatartás a gyalogosokkal szemben" alcím)
(1) pontja az alábbiként rendelkezik:
"Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik."
Tehát a járművezetők számára az elsőbbség megadása attól függetlenül van előírva, hogy a gyalogos már lelépett-e az úttestre, vagy sem.
Másrészt a KRESZ III. függelék b) pontja az elsőbbséget az alábbiként definiálja:
"Továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. (...) Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában."
Ha a gyalogosnak az érkező jármű miatt (akár a járdán) meg kell állnia, vagy lépteit lassítania kell, akkor nem kapott elsőbbséget, hiszen áthaladásában az is akadályozza vagy zavarja az embert, ha az áthaladást nem, vagy késleltetve tudja megkezdeni.
A definíció fényében igazából nem is értelmezhető az, hogy csak akkor lenne valakinek elsőbbsége, ha már belépett az elsőbbségre kötelezett jármű elé. Éppen arról szól az elsőbbség, hogy ki az aki beléphet, vagy jármű esetén behajthat a másik elé.
Az általad idézett rész járművezetőként tulajdonképpen nem is érdekes annyira, hiszen az a KRESZ III. részében van, melynek címe:
"A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok"
Azon belül a "Gyalogosok közlekedése" alcím alá eső 21.§-ban található, melynek (7) pontja rendelkezik úgy, hogy "A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. (...)"
Itt valóban "áthaladó" gyalogosról van szó, ezen akár lehetne is rugózni, de nem érdemes. Egyfelől, ahogy fentebb idéztem, a IV. rész (A járműközlekedésre vonatkozó szabályok) I. fejezet (A járműközlekedés általános szabályai) "Magatartás a gyalogosokkal szemben" alcímnél ilyen kikötés nélkül írja elő járművezetők számára az elsőbbségadást.
Másfelől, ha figyelembe vesszük azt, hogy a 21.§ (7) a gyalogosok számára írja elő a közlekedés rendjét, akkor belátható, hogy a szabály a "kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogos" teljes kifejezést azért alkalmazza, hogy megkülönböztesse az egyéb helyen áthaladó gyalogostól, nem pedig azért, hogy az elsőbbség jognak fizikai határait előírja.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!