Rosszul vezet az, aki csak teljesen egyenes szakaszon mer megelőzni egy lassú járművet?

Ez a videó is elgondolkodtató:

https://www.youtube.com/watch?v=kC1lBWmuhqM

Persze kérdés mit keres ott szemben a Suzuki, na de a fehér autó sofőrje is megér egy misét, mert hogy konkrétan lecentizte a Suzukit, még hírből sem látszott nála a defenzív vezetés szikrája sem.

Még egy tanulsága van a #4-ben linkelt cikknek.

Mikor felbukkant a Ford, akkor mind a munkagép, mind a kamion vezetői fékezni kezdtek. Ha a kamionos nem fékez, talán lett volna némi esélye behúzódni a JCB elé.

Oké, itt nagyon rövid idő volt a reagálásra, és egy kamion lassan is reagált volna a gázra. De alapvetően, ha ilyen helyzetbe keveredik az ember - vagy a saját hülyesége miatt, hogy rosszul méri fel a lehetőséget előzésnél, vagy mert az előzött autós nekifog nyomni a gázt, mert nehogy már megelőzzék -, akkor nem szabad fékezni, mert az előzött kocsi vezetője is nagy valószínűséggel fékezni fog, ha már nagyon meredek lesz a helyzet. És akkor a két autó szépen lelassul egymás mellett, mint itt a cikkben.

Ha hátrébb vagyunk az előzött autótól, akkor persze lehet lassítani, mert úgy logikus, hátrafelé van a legközelebbi menekülőút. De ha már előbb vagyunk legalább egy fél-egy méterrel, akkor már hiába nyomta addig a gázt a barom, hogy ne előzzem meg, akkor se akar balesetbe keveredni, és esélyes, hogy most fékezni fog. Ezt még ki is lehet kényszeríteni ilyen előbb lévő pozícióból, azzal, hogy ráhúzom a kormányt, erre még valószínűbb, hogy fékez, és nekem lesz időm bemenni elé. Nem szép dolog, de ha ettől maradok életben, akkor bizony ezt csinálom. (Volt is már rá példa, és nem is halt meg senki, az meg nem érdekelt különösebben, hogy az illető ideges lett, amiért megelőztem. Ott konkrétan az volt, hogy egyenes úton előztem 90 körüli egyenletes tempóban egy kb. 70-80-nal haladó autót, mire elkezdte neki nyomni, mikor mellé értem. De mivel végig hátrébb volt nálam, úgy gondoltam, csak idegesíteni akar egy kicsit, és ha adok még egy kis gázt, akkor beférek elé. De továbbra is velem együtt gyorsult. A szemben jövő meg egyre közeledett. Mivel még mindig hátrébb volt a másik, végig azt hittem, hogy látja, mi van, és fékez. De ő volt a kivétel, aki csak azért se... Na, és akkor volt, hogy felé mozdítottam az autómat, mire egyből fékezős kedve kerekedett, én meg bevágtam elé, még mielőtt komolyabb veszélyhelyzet alakulhatott volna ki.)

#37

Igaz, hogy nem mindenki képes átlátni a helyzetet, de azért ilyenkor valahogy lelassul az idő...

Én se nagyon sokat vezetni nem szoktam, se annyira különlegesen jó sofőrnek nem tartom magam, de ilyen helyzetekben azért tudok reagálni, és gondolkodni. Régen vezetek, ha nem is sokat, és jók a reflexeim. A reflex, az a legfontosabb, ha megvan egy bizonyos gyakorlat, hogy az autó kezelése készséggé vált már.

Vagy 20 éve, nagyon kevés vezetési tapasztalat után volt az egyetlen balesetem. Ott az történt, hogy védett útra jobbról nagy gázzal kihúztak elém egy vontatott roncsot a másik sávba, és az a kocsi lefulladt. (Akit vontattak, az látta, hogy már nem férnek be, és nyomta a féket, de a másik csak kirántotta...) Egy fél másodperc alatt végig tudtam gondolni, hogy mit csináljak. Az utam a kereszteződésben kissé balra kanyarodott, szemben egy másfél méteres, betonozott árokkal. És még mindig emlékszem, hogy átfutott rajtam, hogy ha elrántom a kormányt, kiegyenesítve az utat, akkor fejre állok az árokban. A mellékúton már épp állt előre a következő autó, azt is el kell kerülni. De ha padlóféket nyomok, és tartom elcsavarva a kormányt, akkor a sáv szélén, a padkán még talán átférek. Ugye, ennek az egésznek a végiggondolására nem sok idő volt, de mégis végiggondoltam, és meg is csináltam. Nem jött ugyan össze teljesen, de csak az oldalát húztam végig a vontatott kocsinak. Nem lett túl nagy kár, ahhoz képest, ami lehetett volna, és sérülés se történt.

Egy kollégám 50 m-ről szembesült egy kanyarban előző teherautóval, ő meg befordult a kanyarban nyíló mellékutcába. Neki se sok ideje volt gondolkodni. Ilyenkor valahogy lelassul az idő, már többször tapasztaltam, és van idő végigvenni a lehetőségeket. Érdekes dolog.

Ha konkrét esetet olvasva végiggondolja az ember, hogy mit és hogyan kell csinálni, akkor még ezek a gondolatok is előjöhetnek, és segítenek, ha gyorsan kell reagálni.