Szomszéd nagy darab köveket tesz az út mellé, sért-e vele szabályt, illetve én ha eltakarítom onnan őket?

#10: "-a rendőr közölte, hogy az úttest széléig bizony magánterület"

Egy fenét az. Akkor megyek is vágom ki a villanyoszlopot meg szedem fel a járdát, nézzenek oda, az én területemet ne használják!

#11 Pedig igenis a te területed. Ahogy korábban már leírtam, a közteresek magánházak előtt nem vágnak füvet, nem takarítanak havat, stb, mert az a tulajdonos portája és az ő felelőssége rendben tartani.

De ez nem azt jelenti, hogy a városvezetés nem veheti azt igénybe. Ne felejtsd el, hogy egy telket, még ha jogilag a tiéd is, igazából csak "bérled". Ha pl. ásni akarsz, akkor engedély kell. Ha ásás közben találsz valamit a földben, az is az államé. Szóval attól, mert az úttestig tiéd a porta (és tényleg a tiéd, tetszik vagy sem), attól nekik még joguk van oda villanyoszlopot állítani, ha úgy akarják. És természetesen nem ütheted ki onnan, hisz az a város tulajdona, nem a tiéd.

A járdáról meg annyit, hogy az sem a tiéd, az is a városvezetés által kialakított infrastruktúra része, VISZONT amennyiben a cél a felújítás, abban az esetben önerőből felszedheted a régit és ehhez még szerintem engedély sem kell.

Ez egy egocentrikus probléma. Ha nem férsz el a kőtől, akkor vegyék el onnan, de ha a te házad előtt taposnák be a füvet 10 centi mélyre egy esős napon, akkor meg ne vegyék el onnan. Teljesen mindegy, kinek a területe.

Különben meg ha 10-ből egyszer pont a köveknél találkozik szembe két autó, és be kell várniuk egymást, ami akár 10 másodpercig is eltarthat, akkor mi van, ez akkora fáradtság ?

A jó Isten óvjon meg az ilyen szomszédoktól, mint a kérdező.

Tisztelt 1-es és 5-ös válasz írója! (2021. jan. 1. 07:07 és 2021. jan. 1. 08:43.)

Van egy tapasztalatod, és ebből, tévesen, összekeversz jogot és kötelezettséget.

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet szerint:

┌─ a tulajdonos köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. ─┘

Sokan vitathatónak tartják, hogy a fenti rendelet alapján a síkosságmentesítés beletartozik-e a járdaszakasz tisztántartásába, vagy sem, ezért a helyi önkormányzatok rendeletben szokták ezt a kötelezettséget egyértelműen kiróni. (Általában a fenti miniszteri rendelet tartalmát is bele szokták írni, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon.)

Ez nem jelenti azt, hogy bárki jogot szerez az általa kötelezően tisztán tartandó, adott részén síkosságmentesítendő közterületre. Ha, például, reklámtáblát akar oda kihelyezni, vagy egy sámlin ülve, hokedliról gyümölcsöt akar árulni, akkor közterület foglalási engedélyt kell kérnie, és meg kell fizetnie a díját.

(Például:

• a faluban a dohányboltos, megnyitásakor, negyedévig fizetett azért, hogy a jogszabályi kötelezettség alapján az általa kaszált közterületi részre kitehessen egy viszonylag kis táblát, figyelemfelkeltésre. Aztán, úgy ítélte meg, hogy elég ismertté vált, nem tartotta érdemesnek tovább fizetni a díjat, úgyhogy már nincs tábla.

• Az egyik ingatlan elé karókat vert le a tulajdonos idős hölgy, hogy a közeli iskolába gyerekeket szállító autók minél távolabb álljanak meg a házfalától. Bejelentették, a jegyző kötelezte a karók eltávolításra, és egyben kilátásba helyezte, hogy ismétlődés esetén bírságot fog kiszabni.

• Múlt évben, pályázaton nyert pénzen, a főutca ingatlanjai elé, az árkot áthidaló egységes betonbejárókat készítettek. Az úttest a Közút tulajdonában és fenntartásában van, kínosan ügyeltek arra, hogy a betontálcák csak az útpadka szélig tartsanak, ami föld. Így a szilárd úttest és a betontálca közt maradt egy 40-50 cm széles földsáv, a domború úttestről odafolyik a csapadékvíz; rendesek sárosak. Az önkormányzat hirdetményben óvta a lakosságot, hogy azt a földsávot bármilyen szilárd anyaggal, akárcsak zúzalékkővel feltöltsük, mert az a Közút tulajdona, bírságolhatnak miatta.)

Ennyire szerezhető jogosultság az úttest széléig tartó tisztántartási kötelezettséggel.

Meglep, hogy nálatok bárki ültethet közterületre fát, bokrot, amit akar.

Nálunk még az önkormányzatnak is engedélyt kellett kérnie (amihez szakvéleményt kellett csatolnia), hogy veszélyessé vált, tér szélén levő, nyolc fából álló öreg fasort kivághasson. A pótlásra pedig határozatban kötelezték, pontosan meghatározva, hogy milyen fákat kell ültetni; még ezt sem dönthette el.

Úgyhogy, nem jogos közterületen kő, vagy bármilyen akadály elhelyezése. Ha olyan település, ahol van közterület-felügyelőség, oda lehet bejelenteni; ha nincs, akkor a település jegyzőjénél. (Az önkormányzat nem tud intézkedni, nem hatóság; a jegyzőnek van hatósági jogosultsága.)