Főúton lakott területen kívül mennyi a sebesség tűrés határ?

100km/h-ig +15km/h a tures.....folotte +20

Meg ugye erre jön még rá a műszerhibahatar ami ha jol emlekszem +3km/h

Tehat orszaguton 109-től autopalyan meg 154-tol kapsz birsagot.....de ez csak a közigazgatasi birsag eseten ervenyes....azaz ha nem allitanak meg es nem helyszini birsagolnak mert akkor gyakorlatilag 94-tol meg 134-tol buntethet a rendor

Ritkán, de arra is vannak példák, hogy a bemérés után a gyorshajtókat kiveszik a forgalomból.

Olyankor minimális sebességtúllépésért is büntethetnek, sőt olyankor büntetőpont osztással jár a szabálysértés... nem túl gyakori, de van ilyen is

Szomszéd településen tavaly végigbüntették a népet :D

Aki 55 felett ment azt megállították egy kanyarral arrébb és helyszíni bírság 5000.

Persze előtte bemérték/lefényképezték, ha nem ismeri be akkor feljelentés és több a bírság.

1.) Nincs tűréshatár.

Legfeljebb olyan sebességgel szabad haladni, amennyi az adott járműfajtánál az adott útszakaszon megengedett.

┌─ „26. § (1) Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:”

És az általad említett sebességhatár:

„a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra”

↑ 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól; azaz, a KRESZ.

A felsorolt járművek esetén, lakott területen, megfelelő táblajelzés alapján, megengedett nagyobb sebességgel közlekedni, mint az általános határ, de lakott területen kívül nincs olyan rendelkezése a KRESZ-nek, amikor megengedett a járműfajtára és úttípusra vonatkozó megengedett legnagyobb sebesség túllépése. ─┘

Ez a tűréshatár téveszme odáig fajult, hogy volt itt már olyan kérdés, hogy hova fordulhat panasszal, mert rendőrök lakott területen megállították és 15-ezer Ft-ra megbírságolták, holott ez jogtalan, mert 63 km/órás sebességet mértek. Ennyivel is mehetett, mert a pontosság érdekében GPS-en nézi a sebességét, és kínosan ügyel arra, hogy, például, lakott területen inkább kicsivel 65 km/h alatt haladjon, mintsem fölötte.

2.) Legfeljebb, bírsággal kapcsolatos esélylatolgatás van.

Ha arra vonatkozik a kérdésed, hogy lakott területen kívüli főúton személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, mekkora sebességtúllépés esetén várható bírság; attól függ. (Bár, nem értem a főút megkülönböztetést; a KRESZ semmiféle megengedett legnagyobb sebesség megszabását nem köti főúthoz. Én, személygépkocsival, lakott területen kívül, 5-számjegyű úton, a szomszédos faluig is – jogosan - 90 km/h sebességgel szoktam haladni, ha lassabban haladó fel nem tart, miközben van szembeforgalom. Márpedig ez eleve nem lehet főút, mert az első- és másodrendű főutakat is egy-, kettő- vagy háromjegyű számmal kell jelölni.)

Ha megállítanak (akár út szélén rád váró rendőrök, akár ellenőrző civil autóval követők - ez utóbbi egyre terjed, most új autókat szerzett be erre a célra a rendőrség -, akkor akár kismértékű sebességtúllépésért is szabhatnak ki helyszíni bírságot.

Mivel az általad kérdezett 90 km/h megengedett legnagyobb sebesség esetén >105 km/h már közigazgatási bírság körébe esik, és 30-ezer Ft a kötelezően alkalmazandó bírságösszeg, azt jelenti, hogy arányosan minden 1 km/h sebességtúllépésre 2000 Ft jut. A közlekedési helyszíni bírság 5-ezer Ft-tól 50-ezer Ft-ig terjedhet; így 3 km/h túllépésért már arányos az 5-ezer Ft (még el is marad a pontosan arányos 6-ezertől, de 5-ezer Ft-al maradék nélkül osztható összeget szoktak megállapítani, mert az pontosan átváltható közérdekű munkára vagy szabálysértési elzárásra).

Felvétel alapján, jellemzően, akkora sebességtúllépés esetén szoktak bírságot kiküldeni, ami – az 1-es válasznak megfelelően – már közigazgatási bírság körébe tartozik.

De számadatok vonatkozásában vannak az 1-es válaszban pontatlanságok.

• 100 km/h megengedett legnagyobb sebességig nem +15 km/h (a közigazgatási bírság alsó határa), hanem >+15 km/h.

Ugyanis a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/B melléklete és a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete is ezt tartalmazza:

„a megengedett legnagyobb sebesség túllépésének mértéke km/ó-ban”

„50 km/óra felett 100 km/óra sebességig”

„a) 1̲5̲ ̲k̲m̲/̲ó̲r̲a̲ ̲ f̳e̳l̳e̳t̳t̳ 30 km/óráig” „Bírság összege forintban 30 000”.

• A nagyobb gond a mérőeszköz pontatlanságából eredő, biztosra vett többletengedmény említésével van.

Általánosan elterjedt, de hibás gondolatmenet. Ha azért állítanak a jogszabálybeli határtól magasabb alsó határt, mert a mérőeszköz a pontatlansága miatt többet mér, mint amennyivel valóban halad a jármű, akkor hogyan adódik többlet engedmény? Például, ha egy jármű 77 km/h-s sebességgel halad, és a mérőeszköz 3 km/h-val többnek méri, akkor 80 km/h-nak méri. És ha úgy állítják be a mérőeszközt, hogy (77+3=) 80 km/h-tól készítsen felvételt, akkor a 77 km/h-val haladó járműről már készít felvételt, mert 3 km/h-val többet mérve, 80 km/h-nak méri. Az hibás logika, hogy többet mér a valós sebességtől, ennyivel magasabb reagálási értékre állítják, de mikor mér akkor mégiscsak pontos lesz, és – a példában – a 77 km/h-val haladónál 77 km/h-t mér, ami nem éri el a 80 km/h-ra állított alsó határt.