Mi a különbség a főút és az autópálya között?

Autópályán nem lehet szintbeli kereszteződés (körforgalom sem), a felhajtóknál kell lennie gyorsító/lassítósávnak.

Osztott pályásnak kell lennie irányonként minimum 2 sáv + leállósávval.

A vonalvezetése is olyan kell legyen, hogy nem lehetnek éles kanyarok, nagy emelkedők/lejtők.

Az autópálya psztott pályás, párhuzamos közlekedésre alkalmas, elkerüli a lakott településeket, vagy el van szigetelve.

Főútvonal meg olyan ut, amit táblával annak jelölnek.

Lehet az egysávos, vagy párhuzamos közlekedéste alkalmas, nem kell, hogy osztott pályás legyen, ás lakott településeken is átvezet.

Az autópályán 130 a legnagyobb megengedett sebesség, és 140 a tervezési sebesség. Van leállósáv, 3,75 méter szélességűek a forgalmi sávok. Minden esetben legalább 2x2 sáv illetve fizikai elválasztás. Az autópályán a lehajtók is úgymond nagyok, hosszúak a lehajtóágak is (bár nálunk az autóutakon is, de például Szlovákiában az autóúton vannak éles lehajtók, ahol hirtelen 90 fokos kanyar van). Meg nálunk az autópálya minden esetben úgy épül, hogy egy főutat vált ki, új nyomvonalon halad (igen, az M70-essel párhuzamosan csak egy mellékút van, viszont az nem főutat vált ki, hanem egy teljesen új közlekedési folyosó). Emellett minden esetben kötelező a vadvédő kerítés. Lakott területen egyáltalán nem haladhat át.

Ehhez képest mondjuk egy emelt sebességű, 2x2 sávos főúton 110 a legnagyobb megengedett sebesség. Lehet rajta bármilyen szintbeli keresztezés, és nem egy főutat vált ki, hanem a kiváltandó főútnak bővíti a kapacitását, biztonságát, illetve a rajta való eljutás gyorsaságát. Vadvédő kerítés csak vadveszélyes helyen kötelező. Lakott területen minden mértékben áthaladhat.

Ezeken kívül van az autóút, és a gyorsút. Az autóút elég hirhedt kategória, a gyorsút már kevésbé, hiszen egy két éve bevezetett, teljesen új úttípus. Néhány szó róla: A legnagyobb megengedett sebesség 110, minden esetben 2x2 sávos, és fizikai elválasztás van. Azonban míg egy autóúton kötelező a különszintű csomópont, addig egy gyorsút korlátozott mértékben szintbeli keresztezéseket is tartalmazhat. Ennek jelenleg két fajtája lehet: Turbó típusú körforgalom, illetve lámpás kereszteződés. Mindkét esetben nyilván csökkentik a sebességhatárt, illetve jóval előre figyelmeztetnek, hogy mi a helyzet. Eredetileg a 2x2 sávosra bővített 21-es főutat is R21-es néven gyorsúttá akarták minősíteni, de ezt az ötletet később elvetették. A gyorsút lényegében megegyezik egy 2x2 sávos, emelt sebességű főúttal, csak a kezdetén nem egy főút, hanem egy gyorsút táblája (zöld autóút tábla lényegében) jelzi az úttípust. Talán csak annyi, hogy a gyorsút nem tartalmazhat lámpa/körforgalom nélküli szintbeli keresztezést, míg a 2x2 sávos főút igen. Az első gyorsút besorolású út az R67-es lesz (Kaposvár-Balaton)

① ► A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet tartalmazza a meghatározásokat.

„Az országos közutakat úthálózati szempontból - jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján - a következő hálózati útosztályok (a továbbiakban: útosztály) valamelyikébe kell besorolni:

a) gyorsforgalmi utak (külterületi, belterületi):

aa) autópályák,

ab) autóutak,

ac) gyorsforgalmi utak csomóponti elemei;

b) főutak (külterületi, belterületi):

ba) elsőrendű főutak,

bb) másodrendű főutak;”

„I. Az országos közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Autópályák

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági - országok, országrészek, illetve régiók közötti -, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el.

…

4. Elsőrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópont létesítése - ha megengedett a balra kanyarodás - az csak a járművek részére külön felálló sáv kialakításával történhet. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az út menti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

5. Másodrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az út menti ingatlanokhoz - csak kivételes esetben - létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.”

„II. A helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1.1. Belterületi gyorsforgalmi utak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Város- (település-) részek, illetve települési centrumok közötti jelentős forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként két vagy több forgalmi sávval rendelkező osztott pályás utak. A gépjárművek és az utasok tájékoztatása és ellátása magas színvonalú. A belterületi gyorsforgalmi úton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. A forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv szolgál. Az út menti épületekhez, ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. Irányonként burkolt leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassítósávos szakaszokat.

1.2. Belterületi elsőrendű főutak

Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek (körforgalmúak vagy jelzőlámpával szabályozottak, több egymás utáni jelzőlámpás csomópont esetén lehetőleg a jelzőlámpás csomópontok összehangolásával). A megállás és várakozás általában csak külön várakozósávban engedélyezett. Új út építése, illetve korszerűsítése esetén kapubejáró létesítése (kivéve a településszerkezet és a beépítettség kötöttségeit, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett. A tömegközlekedési járatok megállóhelyei a forgalmi sávoktól elkülönítettek.

1.3. Belterületi másodrendű főutak

Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A várakozás általában külön várakozósávban megengedett.”

[link] ◄

② ► A KRESZ szerint:

„Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.”

„Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.”

[link] ◄