Aki szeret vezetni, az el tudja mondani, hogy ő mit szeret benne?

Kicsit furcsa párhuzam, de én szeretek egyedül túrázni erdőkben, hegyekben. És kicsit hasonlóan éltem meg a hosszú éjszakai vezetést is. Órákig megyek, ki is kapcsolok közben de mégis végig figyelni kell, ott kell lenni fejben.

Vagy csak belegondolok, most van 21 óra, ha elindulnék akkor még ma hazaérnék vidékre, éjfélre ágyban lennék. Vonattal, busszal már 5-6 körül el kellett volna induljak ugyanehhez.

A vezetéssel kapcsolatban azt a komoly érvet tudom felhozni, amit Cingár mondott az Üvegtigrisben:

"...azért jó, mert jó"! ;)

Miért szeretek vezetni?

Mert jó.

Mert abszolút szabadságot nyújt a tudat, hogy gyakorlatilag bárhova elmehetnék.

Mert csak én vagyok és a gép, ami jóval erősebb nálam, és mégis képes vagyok uralni.

Mert egyedül ülök az autóban/motoron, ám mégis részt veszek sok millió másik emberrel valami nagy dologban.

Több mint 40 éve vezetek, de még ma is elkap néha az érzés; ha gyalog mennék, a megtett táv huszadát tudhatnám csak a hátam mögött. Máskor meg tökéletesen ellazulva (két ujjam a volánon) hallgatom a kedven CD-met, miközben a gép falja a kilométereket.

Vagy más: nem is olyan rég még kétlaki voltam. Akkor azt imádtam, hogy reggel még Németországi otthonomban vagyok, este meg az Alföldön.

Akj azt mondja,hogy esőben meg sötétben szeret vezetni az igazából nem is vezet sokat, hülyeség. (Szerintem)

Vezetni világosban jó városon kívül országúton nézni a gyönyörű természetet élvezni a változatosságot, átmenni a falvakon, községeken. Megnyugtat,persze egy kényelmes autóval, nyáron lehúzott ablaknál,hogy haljad a a finom gördülési zajt,hogy benyomd a tempomatot 80-90re és szeld a teret.Hogy néha érezd mikor a szar út átvált minőségi úttá😀 hogy néha halld a turbó sipolását, mintha egy repülőt vezetnél. A lényeg a táj!

Éjszaka és eső ellen:

Sokkal több koncentráció kell,kevesebb teret látsz be, bántják a szemeidet az autók fényei.ez mind a nyugalom ellen van.

#16!

A sötétről....

"Boldog lánykoromban" ;) rallyeban navigáltam.

Később -családi kirándulásként- visszatértem azokra a gyorsaságikra.

Amikor megláttam, hogy milyen helyeken mentünk, elgondolkodtam......

A versenyen elért eredmény szempontjából -úgy tűnik- hasznos volt az a mindent eltakaró jótékony sötét. Ha látom a "körülményeket" lehet, hogy visszafogom a pilótámat.

Természetesen igazad van, a mindennapi (értsd: normális) autózás szempontjából, sokkal jobb világosban vezetni.

Sötétben is jó, olyannak, mint nekem, aki nem feltétlenül a felfedezés miatt megy, csak maga a vezetés, irányítás, haladás élvezete miatt. Régen, fiatal korunkban számtalanszor volt ilyen, hogy haverokkal kocsikáztunk céltalanul, annyi pénzből, amennyiért a többiek vodkát vettek, és kómásra itták magukat.

Azóta már próbálom összehozni a kellemeset a hasznossal, direkt nappal próbálok menni, mert egyrészt nem bírom már úgy az éjszakázást, másrészt mert többet akarok látni a tájból én is. De néha muszáj éjszaka is menni.