Piroson áthaladó kerékpárosok miért haladtok át a piros lámpán?

Végre lerakom a kocsit a városi kecmergés után.

Bringára pattanok és szabad madárként szeghetem a szabályokat végre.

A legtöbb bringás sajnos annyira szabadnak érzi már magát, mint kb. a gatyából kiengedett fing. Kavarog is mindenfele, kb. akadálytalanul - a többiek meg fanyaloghatnak :D

Valaki fogalmazott úgy, hogy tovább osztályozhatjuk magunkat a kerékpározáson belül. Vannak muszályból tekerők, akik, mint a muszályból vezetők vagy muszályból buszozók/metrózók, pont egy hangyányit sem foglalkoznak magukon kívül mással. Vagy rosszabb esetben direkt betartanak a másiknak, nehogy már neki jobb legyen!!

Nos, a pirosazásban is ezt gondolom. Nem nagyon emlékszem rá, konkrétan, de biztosan csináltam már párszor. Viszont mivel szinte mindig megállok, van időm gondolkodni. Ha beleképzelem magam, akkor ok lehet rá a sietés (na ez pont fölösleges), a plusz fáradozás (fékezzek, aztán gyorsítsak?!), a letojom-a-világot, a sérthetetlen-vagyok, az úgysemjönsenki, a mégpontátérek.

Poén, hogy akik elmennek mellettem a pirosban, azokat a magam tempójával úgyis utolérem 10ből 9szer. Tehát nem gyorsabb. Akkor meg minek csináljam? Azért bringázok, hogy legyen erőnlétem, tehát nem gond fékezni, nem is fura vagy valami. Tehát? Hogy mutassak rossz példát? Hogy rontsam tovább a megítélésünket, amikor TÉNYLEG SEMMI ELŐNYÖM nincs belőle? Nem éri meg.. persze csak szerintem.