Mi a folyamatos rakodás meghatározása?

„Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.”

↑

1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 1. számú Függelék, III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak d)

[link]

A leírásod alapján úgy gondolom, hogy nem a folyamatos fel- és lerakodás fogalma jogi meghatározásának hiánya a gondod, hanem az, hogy valakinek közben a jármű mellett kellene lennie.

Nem kell.

Akkor kell, ha egyéb okból – nem a folyamatos fel- és lerakodás miatt – áll ott jármű, de akkor nem egy akárki személynek, hanem a jármű vezetőjének kell ottmaradnia. És ez utóbbinak időhatára van, öt perc.

A jogszabályok, ha teljeskörűen megfelelnek a jogszabály-alkotási követelményeknek, akkor tartalmazzák a bennük szereplő fogalmak meghatározását, értelmezését.

De, nem mind ilyen. Ilyenkor, jogvita esetén, bíróság foglalhat állást. (Ráadásul, a bírósági határozat tartalmazhatja, hogy kizárólag arra az egy esetre vonatkozó az adott értelmezés.)

┌ ***

Például, a KRESZ azt sem határozza meg, hogy a rájuk vonatkozó szabályok vonatkozásában (pl. gyermekbiztonsági rendszer) meddig gyerek a gyerek.

Nagyon sok jogszabályban szerepelnek gyerekekre vonatkozó részek. Többségükben adnak meghatározást. De, úgy szerepel, hogy „E jogszabály vonatkozásában”, vagy „E jogszabály tekintetében.”, és bizony, eltérő életkorokról van szó. (Például, utazási kedvezménynél, van amelyiknél 3 éves kor a felső határ, de, például, öröklésnél „kortalan a gyerek”, mert szülőjétől gyerekként örököl, bármilyen idős ember létére is.) Van olyan jogszabály is (például, a Büntető Törvénykönyv), amelyben, különböző cselekményeknél, más- más életkorút jelölnek meg gyermekként.

Az évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezett Polgári Törvénykönyv tartalmazta a „gyermekkor” általános megfogalmazását, amit automatikusan vonatkoztatni lehetett minden olyan jogszabályra, amely nem tartalmazott eltérő, oda vonatkozó meghatározást. A 2013-tól érvényes Polgári Törvénykönyv általános meghatározása szerint a 18. életév betöltése előtt fiatalkorú, utána nagykorú. Ez a két korszak van.

(Gyanítom, hogy az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének vizsgálatakor figyelmen kívül maradt, hogy, például, a KRESZ nem határozza meg, ki a gyerek, és nem írták bele.)

Például, a vonatkozó jogszabály (és más sem) határozza meg, hogy hány kutyától minősül a tartás csoportosnak. Pedig, több vonatkozásban eltérő tartási körülmények vannak megkövetelve. Például, az egy-egy állatra vonatkozó minimális tartási terület, akár több mint háromszorosan is eltérhet.

*** ┘

Nincs megszabva, hogy folyamatos fel-és lerakodáskor mi az a legkisebb időtartam, amelyen belül ismételten meg kell jelenni a járműnél; nincs megszabva, hogy milyen sebességgel kell járni, stb.

Megfontolt gondolkodás alapján még az is belefér, hogy pihen egyet a rakodást végző, ha sokat és nehéz körülmények közt (lépcső, emelkedő stb.) kell fordulnia.

Nyilván nem fér bele meglátogatni a közelben lakó barátnőt, vagy a fülkében alvással tölteni a kötelező pihenőidőt.

És, nincs megkövetelve rakodás közben a járműnél tartózkodó személy. A Közterület Felügyelet nem szigoríthatja jogszerűen a magasabb rendű jogszabály előírásait.

Persze, ez nehéz ügy. Vita esetén a pereskedés nem biztos, hogy vállalható megoldás.

(Az segít, ha legalább közvetve érintett lesz, például, a főpolgármester, mint a Közterület Felügyelet köztéri kamerás felvétel alapján történő bírságolási gyakorlatánál, kötelező haladási irány szabálysértés esetén, mert akkor a belügyminiszter is állást foglal, és nem kell perre költeni. Persze, az előtte történt bírság-megfizetések önkéntes teljesítésnek minősülnek, nem járnak vissza.)