Milyen érzés a vezetés?

Egyáltalán nem ciki, ráadásul ha nem is tudod elképzelni, nem vágysz rá, jobb is így. :)

Amúgy a bringával szemben az autónak két nagy előnye van: sokkal gyorsabban és nagyobb távokat lehet megtenni vele, és hát mégis kényelmesebb egy ülésben ülni több órát, mint a nyergen.

Hátránya, hogy vezetés közben + autópályán például nem nagyon tudsz "nézelődni", míg a bringa ezt megadja közúton, erdőben, városokban.

Hogy felelmelő, az elég nagy túlzás. Persze attól függ milyen kocsit vezetsz, és hol vezeted. Ott a felelősség érzése, hogy nagy károkat okozhatsz akár emberéletben is.

Arról nem is beszélve, hogy nagy forgalomban, dugóban milyen stresszes a vezetés.

"Mindenhová bringával járok, és megvagyok elégedve vele, szerintem ugyanoda elvisz a bringa is ahová egy autó elvinne"

Lakhelyemtől 30 km-re dolgozok. 8 óra munkaidő, a bölcsi a lakhelyemen van.

Bringával gyanítom minden nap meghalnék, ha 60 km-t kellene letekernem (heti 5 nap), + a gyerekért sem érnék oda időben...

Amúgy kinek hogy. Van ismerősöm, akinek 12 éve van jogsija, és nem mer vezetni még helyben sem...

Én annyiban érzem a szabadságot, hogy nem vagyok időhöz kötve. Egyszerűbb kocsival közlekedni a gyerekkel.

A heti bevásárlást sem tudnám bringával hazavinni. tehát kényelmesebb.

Télen a -20-ban nem fagyok rá az ülésre...

Az esőben nem ázok rommá.

Anyósomékhoz is hosszú lenne az út (125 km-re laknak)...

Úgyhogy én annyira nem vonnék egyenlőségjelet a kocsi és bringa között...

Ha nem érzed szükségét, nem vágysz rá akkor csak azért ne csináld meg, különben nyűg lesz és utálni fogod (ráadásul nem kis kiadás! kidobni az ablakon pedig luxus kb 200ezret).

Nem szabadságérzetnek mondanám, hanem a tudat hogy tudod vezetni, egy kis plusz tudás, beülsz és megy, mint a lovaglás, jó érzés hogy az ember tud. Kényelmes, mert esőben, télen nem fagyoskodsz, nem ázol el, nagyobb bevásárlás se gond, gyerekekkel könnyebb. Akkor indulsz amikor akarsz, nem vagy időhöz kötve. Költséges cserébe, de pl környezetkímélés szempontból már van hidrid!

Szia!

Én lassan 30 leszek és csak most kezdtem a jogsit. Nálam muszáj volt....

Elsőre ijesztő- és baromi nagy felelősséggel jár...sokkal több mindenre kell figyelni, teljesen más, mint egy bringa.

Még csak 9 órát vezettem le az oktatóval, még kettesben vagyok vele, és végig dumáljuk az órákat. Mindig nagyon várom, hogy mehessek! Aztán, ha már nem csak ketten leszünk, hanem más mazsolák is, illetve ha már csak magam leszek (a gyerekekkel), nem tudom hogy mennyire lesz élvezhető..... :-)

(Ismerek olyat, aki mindenhova autóval jár)

Nincs szükség erre a magyarázkodásra, ha eddig nem volt rá igényed, és nem is akartad, akkor valószínű, Te így rendezted be az életedet. Ezzel nincs semmi baj, nekem is van több ismerősöm, akiknek szintén nem hiányzott, és nem is várható hogy valaha meg fognak tanulni vezetni. Úgy tűnik, 35 év fölött, már egyre nehezebb is lesz. Különösen akkor, ha csak annyi a motiváció, hogy "kezded cikinek érezni".

Szóval, elfogadom a szemléleted, nem akarlak meggyőzni, de amikor valamelyik családtagot kell elvinni az orvoshoz, amikor a heti nagybevásárlásból indulsz haza 3 kosárral és 5 szatyorral, amikor barátokkal akarsz kimenni a tópartra, amikor mindennapi munkába járással 1-2 órát megspórolhatsz, akkor azért lehet, hogy elgondolkodsz. És ne mond, hogy ugyanoda elvisz, mert sok bringás ismerősöm van, de még egyik sem tekert föl a gyergyói havasokba. ;)

"sok bringás ismerősöm van, de még egyik sem tekert föl a gyergyói havasokba. ;)"

De - gondolom - a fára se tekeredtek még fel. :-))

Ezt jól gondolod Miquel. ;)

Viszont induljunk ki abból a két gondolatból, hogy:

1. Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.

2. Unalmasan is lehet élni, de minek?