Milyen kerékpár jogszabályt változtatnátok?

Kérlek:

Amellett, hogy az általad említett változások jelentősen növelik a balesetveszélyt, konzerválnának egy elavult, fenntarthatatlan közlekedési rendszert. Bevezetésük esetén jelentősen akadályozná a kerékpáros közlekedést, eredményeképpen a kerékpározás aránya jelentősen csökkenne. Az emberek jelentős része szgk.-ba ülne, tovább növelve a zsúfoltságot az utakon.

Európa más városaiban milliókat költenek a kerékpározás elterjesztésére, itt Budapesten pedig tíz év alatt tízszeresére nőtt a számuk a jelenlegi egyáltalán nem kerékpárosbarát helyzet ellenére. A koppenhágai vagy amszterdami helyzettől még messze vagyunk, de a fejlődés világszinten egyedülálló. Lassan a jogszabályi környezet is elkezdte követni a változást; egész egyszerűen őrültség lenne ezt elcseszni...

Akit egy lámpaoszlop gátol egy kereszteződésben a keresztirányú forgalom megítélésében az ne üljön se autóba, se biciklire. Kb mindig ez a kifogás, amiért szegény kerékpáros egy sávra van korlátozva.

Mostohagyerek a kerékpárút? Valóban, ahogy az autóút is. Semmivel sem jobb ha ugyanazokat a kátyúkat, jégbordákat az autók között kerülgeti a biciklis.

Most van egy hibás vonalvezetés a környékeden, ami alapvetően csak a kerékpárosokat zavarja, a többi közlekedőnek előnyére válik. Ahogy írod az autósoknak ennél sokkal nagyobbak a kötöttségeik.

(A láthatósághoz egy dolog: A bicikliseken vajmi levés láthatóságot segítő eszköz van, ami nagyban megnehezíti az észlelést, ami a kis mérettel együtt persze, hogy veszélyesebb. Más kérdés, hogy be kellene tartani azt az alapszabályt is, hogy meg kellene győződni arról, hogy meg is kapja az illető az elsőbbséget, nem pedig általad említett módon 40-nel átvágni a kereszteződésen)

09:37 Egy szóval se írtam lámpaoszlopot, de ne is zavarjon. Az se, hogy a közutak és a kerékpárutak karbantartása között nagyságrendi különbség van. Persze nyilván nem neked fáj, amikor a szépen síkosságmentesített főútról felmegyek a bringaútra, konstatálom, hogy csillog a jégtől, aztán mielőtt még lelassíthatnék, kisétál elém körülnézés nélkül egy gyalogos, én meg vészfékezek, és nyilván a földön kötök ki (megtörtént eset).

És persze, bármilyen balesetveszélyes helyzetet meg lehet előzni azzal, hogy alapból gyökkettővel megy az ember, de a közlekedésszervezés alapja nem ez kéne legyen. A gond az általad is képviselt hozzállással van, amely szerint a kerékpáros ne akarjon haladni, neki nem jár a közút használata, nem jár a biztonságos közlekedésszervezés, ne éljen a bizalmi elvvel.

Nem a lámpaoszlop a legnagyobb probléma. A többi járművel együtt, az úttesten haladó kerékpáros jól észlelhető, ha az út mellett szeparált infrára tereljük, akkor nincs a többiek látóterében, ami egy kereszteződésben katasztrofális következményekkel járhat. Nem véletlen, hogy a kerékpáros balesetek zöme pontosan ilyen helyen történik.

Az meg, hogy egy autóval közlekedőnek több kötöttsége lenne? Nem tudom, ez miből jött le, amikor pont az ellenkezőjéről van szó. Amíg az autós egyenesen, védett útvonalon haladhat, addig az onnan letiltott és rezervátumba kényszerített kerékpáros ugyanezt az utat kilométeres kerülővel, a keresztező alsóbbrendű úton közlekedőkkel szemben elsőbbségadásra kötelezve, balesetveszélyesen és a hatályos útügyi előírásoknak nem megfelelő kerékpárforgalmi létesítményen az útra megengedett maximális sebesség töredékével teheti meg, ami minden szempontból hátrányos rá nézve. Akár a hatékonyságot, akár a biztonságot nézzük, egy szeparált kerékpáros infrán haladva mindenképpen hátrányban van az ember. És az sem igaz, hogy a többi közlekedő számára ez akkora előnnyel járna, ami ezt kompenzálná. A balesetveszélyes, túlbonyolított kereszteződések, takarásban/holtterekben vezetett kerékpárutak, a kerékpárosok észlelésének megnehezítése senki számára nem könnyítik meg a biztonságos és hatékony közlekedést. Arról nem is beszélve, hogy amíg a kerékpárutak nem alkotnak egybefüggő hálózatot, ahol minden desztináció elérhető, addig az egész csak arra jó, hogy megakadályozza az embert a célja elérésében.

A szeparált kerékpárutaknak is megvan a maguk helye: hosszabb, kereszteződés nélküli szakaszokon, ahol nagy a sebességkülönbség az egyes járművek között: azaz jellemzően a lakott területeken kívül.

A láthatóságot pedig alapvetően befolyásolja az, hogy az egyébként kis méretű kerékpáros a többi közlekedő látóterében van-e avagy azon kívül...

A biciklisekkel meg pont ez a baj, libris hozzáállás, körülöttük kellene forogni a világnak. De nem kellene személyeskedni. Adtál egy felsorolást, írtam még egyet, ilyen szintű dolgok zavarhatják a belátást egy keresztezősében, mindkét félnek. Bármennyire fáj, a bizalmi elvet fenntartásokkal kell kezelni, nem külön biciklisnek, vagy autósnak, mindenkinek. Az autós is ugyanúgy ki van téve a figyelmetlen gyalogosnak... azon vitázhatnánk, hogy te lezúzod a térded, vagy nekem elveszik a megélhetéshez szükséges jogsimat fél évre és élhetek a tudattal, hogy nyomorékká tettem egy embert.

Senki nem beszélt arról ,hogy a normális haladást kellene elvenni. Egy-egy személyesen fájó példát minden útvonalon tudok mondani én is.

Egyébként ha figyeltél volna, pont olyan dolgokat soroltam fel az első válaszomban ami kompromisszumos

Alex:

Ha feltételezzük, hogy a kerékpáros elszeparált infrastruktúrán közlekedik akkor egyetlen módon keresztezheti az autós forgalmat. Méghozzá szabályozott elsőbbségadási körülmények közötti kereszteződésben. Nyilván itt fog történni a baleset, mert itt van rá fizikailag lehetőség. A statisztika nyilván ezt fogja mutatni. Ezzel nincs értelme takarózni. Máskülönben. Még mindig két dolog keveredik. Egyrészt az utazósebesség a kereszteződések között (amit külön kellene kezelni, gyalogosoktól leválasztás, mennyire életszerű a 40es korlátozás (megérne egy misét) stb stb) Valamint a kereszteződések. Érdemes lenne elolvasni a kresz ide vonatkozó részét, a kereszteződés megközelítéséről stb.

Ez már egy megvitatásra érvényes hozzászólás. Valóban, ha a kerékpáros szeparálta infrán közlekedik, akkor fizikailag a kereszteződésekben találkozhat az egyéb járművekkel. Pontosan azon a helyen, ahol a baleseti kockázat alapesetben is 12szeres. Tehát a közlekedésbiztonságra semmiféle pozitív hatása nincs, ha ezt a kockázati arányt harmincszorosra növeljük. Ezt mutatja a statisztika.

Az útkereszteződés alapesetben is nagyobb figyelmet igényel minden közlekedő részéről, nem véletlen, hogy a KRESZ is kiemelten foglalkozik vele. Már egy egyszerű útkereszteződés esetén is sokak számára bonyolult az elsőbbségi szabályok rendszere (hogy ne menjek messzire, ezen az oldalon is rengeteg ilyen jellegű kérdés található), ha ezt megbonyolítjuk még a kerékpárutakkal (akár jó magyar szokás szerint egyoldali, kétirányú kerékpáros infrával és az onnan a kereszteződés minden ága felé irányuló, oldalhelyes és szembeforgalmi átvezetésekkel), az már önmagában is többszörösére növeli a baleseti kockázatot az eddig felsoroltakon kívül. Főleg, ha ezt a gordiuszi csomót ráadásul szabálytalanul alakítják ki. Ezzel szemben külön kerékpárforgalmi létesítmény nélkül a szokásos szabályozás ismeretében többletkockázat nélkül át lehet haladni.

A kereszteződések között lakott területen nem sok jelentősége van a szeparációnak: nem sok olyan járművezető van, aki az előtte jól láthatóan haladó másik járműnek nekimenne...

@17: a kognitív disszonanciában szenvedőkkel pedig pont az ilyen hozzászólás a baj.

Eredetileg a 6-os kommentben leírtakra reagáltam, melyne3k csak egyetlen pontja az, amellyel egyet tudok érteni, a többi mind a balesetgenerálást és a kerékpáros közlekedés ellehetetlenítését érné el.

Senki nem akarja, hogy a kerékpárosok körül forogjon a világ, csak éppen nem normális, hogy egy kb. 30%-os autós kisebbség kényelme érdekében minden más közlekedő hátrányba kerüljön velük szemben.