Egy ismerősömet az este megállították a rendőrök. Szondát fújt, 0.12gm/l alkoholszintet mutatott ki a szonda. Ezért mennyi lenne a büntetés, és bevonják-e a jogsiját?

ezt majd a szabálysértési előadó pontosan közli a levelében ,

merthogy minden egyebet figyelembe kell még vennie,azokat a körülményeket,tényeket is, amiket te itt nem írtál meg nekünk,

0,12 mg/l

Elméletileg (a zéró tolerancia miatt) a helyszínen el kellett volna vegyék a jogosítványát! No és ha ez megtörténik, akkor illik vérvételt is csináltatni, mert igazán pontosan csak az mutatja ki!

Szóval hogyan is van pontosan ez a történet?

Fura, hogy nem vonták be a helyszínen a jogsiját:

A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvétele, vezetési jogosultság szünetelése

27. § (1) A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha a jármű vezetője ittas vezetés szabálysértés, vagy járművezetés ittas vagy bódult állapotban

bűncselekmény (Btk. 188. §) elkövetésével gyanúsítható.

Fura, hogy nem vonták be a helyszínen a jogsiját:

én a hírekben mindig azt hallom, hogy akár a helyszínen elveheTIK a jogosítványt, tehát feltételes mód... és igen ha felmerül az ittasság gyanúja akkor rögtön viszik vér vételre, ez most elég kevés információ erről a történetről...

"én a hírekben mindig azt hallom, hogy akár a helyszínen elveheTIK"

Nem elvehetik, be kell vonniuk amióta zéró tolerancia van!

Ne a hírekből tájékozódj, ha előtted van a hatályos jogszabály!

Vagy az RTL/TV2 a hiteles hírforrás?

Mit is nevezünk zéró toleranciának?

Magyarországon gyakorlatilag 0,2‰ a büntethetőség határa, vagyis a zéró tolerancia kommunikálása egész egyszerűen humbug.

Először is keressük meg azt a jogszabályt, amit a mai közbeszédben tulajdonképpen a „zéró tolerancia”-ként emlegetnek.

Ez nem más, mint a többször módosított 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról.

Ennek 27. paragrafusa alapján lehet azonnal elvenni a jogosítvány abban az esetben is, ha ittas vezetés szabálysértésének gyanúja merül fel (lásd keretesünket). Hogy mi ez a gyanú, azt a rendelet nem mondja meg, de lehetnek például a következő: a terhelt vallomása (kérdésre megmondja, hogy fogyasztott);

a. szonda olyat mutat;

3. ránézésre gyanítható (sörös üveg van a sofőr kezében, láthatóan bódult), és a szondafújást az illető megtagadja.

27. § (1) A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

a)….

b) a jármű vezetője az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ittas vezetés szabálysértésének elkövetésével gyanúsítható,

c) …..

d) ….

Itt meg kell állnunk egy pillanatra. A KRESZ világosan rendelkezik egy sor esetben (például a betartandó sebességhatárok tekintetében

– 26. §), de mint láttuk, az ittas vezetéssel kapcsolatban rendkívül homályosan fogalmaz több szempontból is. Egyfelől azt mondja, hogy „szeszes ital fogyasztása”, másfelől nem adja meg azokat a mértékeket, melyek elhatárolják egyáltalán az ittas vezetés tényét, másfelől a szabálysértést a bűncselekménytől.

Az első esetben akár hasogathatnánk a szőrszálakat mondván, szeszes ételről a jogszabály nem beszél, a másik esetben pedig tovább kell ásnunk egészen az úgynevezett 13-as levélig, ami polgári nevén az 1994/13. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levele az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről címet viseli.

Ezt az iránymutatást rövidítve, de saját rendszerében keretesünkben olvashatják, csak a kifejezetten orvosi részeket hagytuk ki belőle.

Ennek alapján megállapítható, hogy 0,2‰ mérése esetén az eredmény negatív, vagyis az alkoholfogyasztás ténye nem bizonyítható.

Ennek az az oka, hogy a szervezet maga is termelhet alkoholt.

De az útmutató nem csak e tekintetben mond meglepő dolgokat.

Lássuk mik is ezek:

- A kémiai alkoholszonda (az utcai kis csöves izé) olyan mértékben megbízhatatlan, hogy csak a gyanút alapozza meg, bizonyítékként nem alkalmazható.

- Vérvételi lehetőséget mindenképpen biztosítani kell az állampolgár számára, annak kérésére.

- Amennyiben már az első vérvétel időpontjában is 0,2‰ alatt van a véralkoholszint, nos akkor már visszaszámolást sem lehet végezni, vagyis a gépjármű-vezetés időpontjában meglévő alkoholtartalmat sem lehet vizsgálni.

Nézzük tehát, hogy milyen módszerekkel és kik mérik meg azt, hogy valóban elmarasztalhatóak vagyunk-e?

Kezdjük a Spiratest nevű kis csöves izével, vagyis a jól ismert utcai szondával. Ezt az intézkedő járőr dugja az orrunk alá, hogy milyen jogi helyzet valósul meg ekkor, arról még szólunk.

A lényeg az, hogy ennek elszíneződése csak annyit jelent, hogy gyanú van arra, hogy alkoholt fogyasztottunk.

Nagyon fontos!

Sajnos ennek elszíneződése esetén – annak ellenére, hogy még semmi bizonyíték nincs a járőr kezében – már azonnal, a helyszínen elveheti a jogosítványt, ha úgy ítéli meg, hogy „nagyon” elszíneződött, még arról sem kell meggyőződnie, hogy a 0,2‰-es határt meghaladjuk-e! Ez még nem a „büntetésből” elvétel, csak azért történik, mert meg kívánják akadályozni az ittas vezetést.

Viszont legalább a gyanút rendesen meg kellene alapozni!

A másik utcai műszer a Lion Alcometer SD–400-as szonda. Ez a műszer már viszonylagos pontossággal megmutatja – szintén a járőrnek – az alkoholszintet is.

Ennek eredményét még mindig nem fogadja el a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság, de arra jó, hogy az állampolgár – amennyiben 0,2‰ alatt van a mérés – ne búcsúzzon el azonnal a jogsitól (erről is később).

A harmadik készülék az úgynevezett Seres Ethylometer 679-TH (bizonyos helyeken a Siemens Alcomat) típusú légalkoholmérő készülék (képünkön).

Ilyen készülékkel minden kapitányság rendelkezik, ide állítják elő az állampolgárt a később részletezendő esetekben.

Ez már bizonyító erejű készülék, már abban az esetben, ha a mérési eredményekről jegyzőkönyv készül.

Mint a mellékelt 13-as levélből is kitűnik, teljes pontossággal ez sem bír, az orvos-szakértő csak a vérvételben bízik.

És akkor ugye ott van vérvétel.

Erre akkor kerül sor, ha az állampolgár megtagadja a levegőminta adást, vagyis a fújást, vagy ha a vérvételt kifejezetten kéri!

Kérés esetén ezt nem lehet megtagadni!

Ez azért is fontos, mert ezeket a mintákat legalább hat hónapig tárolni kell, vagyis lehetőség van újabb mérésre. De a helyzet itt is tovább bonyolódik.

A levett mintát az ORFK alá rendelt orvos-szakértők végzik, ami legalábbis furcsa.

Távol álljunk attól, hogy megkérdőjelezzük ezek eredményét, de ez kábé olyan, mintha a vádlott (illetve ügyvédje) által felkért és fizetett bármilyen szakértő véleményét a bíróság minden fenntartás nélkül elfogadná. Független orvos-szakértő (pl. SOTE) véleményét csak akkor kérik, ha az állampolgár az eljárás során ezt kifejezetten kéri, ekkor válik fontossá az a bizonyos hat hónapos tárolás.

Azt mondják, minden szabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle.

Látni fogjuk, hogy jelen helyzetben a dolog fordított, tehát a jogszabályok betűjét maga a rendőrség is értelmezni kénytelen, vagyis az ORFK belső utasításokkal szabályozza az intézkedés mikéntjét.

Az első ilyen a 17/1996. (VI. 3.) ORFK intézkedés, amely a következőket mondja: „Ha a Lion készülékkel végzett mérés 0,1-0,5 mg/l közötti eredményt mutat az elkövető írásos elismerő nyilatkozata esetén nincs szükség további vizsgálatra, járművezető esetén szabálysértési feljelentést kell tenni.

A 0,1 mg/l alatti mérési eredmény orvosszakértői szempontból nem értékelhető.”

Tudni kell, hogy a Lion mg/l-ben és nem ezrelékben mér, az átváltás 2,1.

Vagyis 0,1 mg/l 0,21‰-nek felel meg.

Ez azt jelenti, hogy a rendőrség maga is alkalmazza 0,2‰-es határt, bár a kommunikáció ezzel ellentétes, így az állampolgár ezzel nincs tisztában.

És ugyanez a helyzet a „zéró tolerancia” bevezetése után is.

A rendőrség honlapján (www.police.hu) megtekinthető szóvivői tájékoztató ugyanezt tartalmazza:

„Amennyiben a LION Alcometer SD-400 típusú kézi elektromos alkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzés során a készülék 0,1 mg/l-t meg nem haladó légalkohol-koncentrációt jelez, az igazságügyi orvosszakértői gyakorlat alapján önmagában az eredmény nem bizonyítja az alkoholfogyasztás tényét, ezért az alkoholfogyasztásra utaló egyéb adat (pl. tanúvallomás) hiányában eljárás nem kezdeményezhető, a vezetői engedélyt elvenni nem lehet.”

Mi történik tehát, ha megállítanak bennünket az utcán? A járőr először megkérdezi, hogy fogyasztottunk-e alkoholt.

Ha nem fogyasztottunk, és a járőr felszólítására megfújjuk mondjuk a Liont (a Spiratestről most ne beszéljünk), amely ezek után egész kicsi, mondjuk 0,07 mg/l (0,15‰- es) értéket mutat, akkor nyílván minden rendben, szervezetünk termelte. Ha fogyasztottunk, de letagadjuk, vagy megtagadjuk a vallomást (erre is jogunk van!), és a fújt érték is ugyanannyi, akkor megint csak megússzuk.

Más a helyzet, ha 0,1 és 0,5 mg/l (0,2-0,8‰, a 0,5 mg/l biztonsági okból magasabb) közötti a mért érték.

Ha beismerjük az alkoholfogyasztást, a jogsi megint csak ugrik és megy a feljelentés.

Ha nem, akkor jön a kellemetlen procedúra, vagyis az előállítás, Seres fújogatás, ha kérjük, akkor a vérvétel.

0,5 mg/l felett mindenképpen megtörténik az előállítás, mert ekkor már bűncselekmény gyanúja áll fenn.

- Magyarországon gyakorlatilag 0,2‰ a büntethetőség határa, vagyis a zéró tolerancia kommunikálása egész egyszerűen humbug.

Ez csak az orvos-szakértői 13-as levélből és az ORFK utasításokból válik világossá, amiknek ismerete nem várható el az állampolgártól, vagyis akár akkor is támadhatóvá válik, ha semmit nem követett el.

Szükséges lenne tehát ezen határ jogszabályban (praktikusan a KRESZ-ben) történő elismerésére.

Amennyiben ez nem történik meg, az intézkedő járőr mindig is ismereti előnyben marad az állampolgárral szemben, ami a korrupció melegágya.