Miért nem megy az autóvezetés nekem?

Nem lesz semmi baj a vezetéseddel,ez tök normális.

Nálam kb a 10 óra után már nem remegett a lábam mikor kiszálltam az autóból.

22 éve van jogsim minden nap vezetek és hálaégnek még koccanásos balesetem sem volt,,,nem is legyen!

Egy történet:

Először csak a kormányt tekergettem és mindent az oktatom csinált,,mikor szolt,hogy kuplung ,,sebváltó,, irányjelző, körülnézni,tükör,,,Én el keseredve csak ennyit mondtam--"mindent nekem kell csinálni?" :D szóval nyugi menni fog,,!

Jó sok baleset mentes vezetést kívánok!

Jaj, kedves , még ne keseredj el! Gyakorlat teszi a mestert.Mindenki így kezdte, csak nem merik bevallani. Mindenkit sokkol, amikor egyszerre kell figyelni a kezére, a lábára, ráadásul még sebességet is kell váltani, arról nem beszélve, hogy a forgalom meg a visszapillantó...stb

2 óra a forgalomban, főleg ha a fővárosban laksz, nagyon kimerítő lehet. Én vidéki vagyok, de ha Pestre kell mennem még mindig félek picit, pedig 20 éves jogosítványom van.

Amikor tanultam vezetni akkor az oktatóm nekem is azt mondta, hogy görcsös vagyok. Rosszul fogom ( adogatom) a kormányt. Kérdezte, hogy van-e otthon fedő? Kicsit bután néztem rá, akkor kioktatott, hogy tudja, amit a fazékra kell tenni. Azon gyakoroljam a kormány használatát otthon.

Neked milyen az oktatód? Rendes? Sok múlik rajta is. Mert, lehet, hogy csak attól félsz, hogyha elrontasz esetleg valamit, akkor keményebben fog rád szólni, és ezért vagy görcsös.

Pár évig nem vezettem, és amikor vettünk végre autót és elmentem a próba útra a párommal, akkor úgy be voltam tojva, hogy elfelejtettem mindent amit a vezetésről tanultam. Két hétig csak utasként voltam hajlandó utazni. Párom már azon gondolkodott, hogy beírat pár pótórára.

Erre végül is nem volt szükség, azóta beraktam a verdába 60000 kilométert.

Fel a fejjel, neked is sikerülni fog!

Esetleg nincs valaki a családban akivel tudnál gyakorolni egy picit?

Elmondom az én történetemet, hátha segíteni fog.

18 évesen leraktam a jogsit, iszonyatosan izgultam, és rutinon megbuktam egyszer. Forgalmi vizsgán halálra izgulva magam, sikerült átmenni elsőre. Megkaptam a jogsit, és elkezdtem vezetgetni anyám kocsiját (egy VW bogár), szokatlan is volt, és nagyon féltem forgalomba kimenni. Bizonytalan voltam, és majdnemhogy pánikroham jött rám amikor arról volt szó, hogy elkéne mennem valahová kocsival.

Aztán egyik hétvégén haza kellett jönnöm telekről a bogárral pestre. Pestre beértem, majd a Petőfi-laktanya előtt a felüljárón valaki előttem nagyot fékezett, én is, viszont ijedtemben elfelejtettem a kuplungot is kinyomni, tehát csikorgó kerekekkel, és azonnal lefulladó motorral sikerült megállnom 2 centire az előttem álló autótól.

Halálra voltam rémülve. Megpróbáltam elindítani ismét a kocsit, de nem indult. Közben az előttem lévők már mentek tovább. Jó, gondoltam bekapcsolom a vészvillogót, hogy legalább hátulról ne jöjjenek belém ahogy ott állok. Igenám, de nem működött. Közben már legalább 2-3 kocsi satufékezett mögöttem, mert nem tudták/látták hogy ott állok. S persze mindenki mutogatott, meg kiabált. :D Teljesen pánikban voltam, gondoltam, hogy akkor megkeresem az elakadásjelző háromszöget, persze nem volt a kocsiban... :D

Kiszálltam, és próbáltam segítséget kérni, hátha biztonságosabb helyre tudjuk tolni a kocsit. (felüljárón felfelé egyedül nekem nem ment), de mindenki szart rám. Volt olyan amikor engem is majdnem elütöttek, meg közben a kocsimba is majdnem belejöttek. Még egy rendőrkocsi is elment mellettem ahogy ott integettem. Csak rámnéztek, aztán mentek tovább. (pedig rendesen megbüntethettek volna... :D )

Mobiltelefonomat nem vittem magammal.. Végül egy rendes arc megállt segíteni, és együtt arrébb toltuk a Petőfi laktanya elé a kocsit ahol már nem akadályoztam veszélyesen a forgalmat, majd kölcsönadta a mobilját, amiről felhívtam anyámékat, akik küldtek szerelőt. Szerelő ismerős ott helyszínen nézte meg a kocsit, és 1 óra után sikerült elindítania. Aztán mondta, hogy ő most hazamegy, most már nem fog ledögleni a kocsi, mehetek nyugodtan tovább.

Beültem, elindultam, de annyira ki voltam készülve idegileg, hogy hibát hibára halmoztam. Véletlenül átmentem totál piroson, stb. Idegességem miatt okozhattam volna még nagyobb gondot, hálistennek megúsztam. Hazaértem, és remegő lábakkal szálltam ki a kocsiból.

Annyira mély nyomott hagyott ez bennem, hogy utána évekig nem voltam hajlandó vezetni semmilyen kocsit.

Végül 8 évvel később, 26 évesen döntöttem el, hogy egy ilyen bénázás miatt még kár feladni örökre, és elhatároztam, hogy vezetni akarok. Elmentem egy autósiskolába, vettem 4 felfrissítő órát. A tanár azt mondta, hogy remekül vezetek, nem felejtettem sokat, és nem érti, hogy miért félek ennyire. Túlságosan görcsöltem.

Viszont tanultam a hibáimból, és utána megpróbáltam magabiztosan a kocsiba ülni, és vezetni. Sikerült. Jobban ügyelek a részletekre, ha ismeretlen kocsiba ülök, mindig megnézem működik e a vészvillogó, lámpa, fék, rendeltetésszerűen. Kerekek rendben vannak e, stb. Így tudom, hogy ha esetleg megint valami bajba keverednék, számíthatok mindenre amire szükségem lehet. Ez is biztonságérzetet ad.

A 4 óra után már magabiztosan vezettem saját kocsimmal a forgalomban, ez volt 2 éve. Azóta se volt koccanás, meg semmi, pedig rendszeresen vezetek.

Fontos, hogy vezetés közben NE LEGYÉL BIZONYTALAN. Soha. Ha eltévedtél, és nem tudod melyik sávba kell menni, akkor se bizonytalankodjál, menjél tovább ott ahol vagy, és majdcsak lesz valami tábla ami elvezet oda ahová szeretnél menni. Ha egy körforgalomban nem vagy biztos benne, hogy átférsz e vagy sem, állj meg, és várj türelmesen. Ne az idegesség győzzön, inkább dudáljanak mögötted minthogy idegességtől feltüzelve megpróbálj beférni, és ezzel esetlegesen balesetet kockáztatsz.

Teljesen rendben van, hogy félsz bizonyos helyzetekben, de ne engedd, hogy a félelmed bizonytalanná tegyen.

Mert ha bizonytalan leszel, akkor a többi autós számára kiszámíthatatlan, hogy mit fogsz tenni. S ez balesetveszélyes.

Jól teszed ,ha nem gyakorolsz a saját autódon,mert azt nem szeretik.

Engem mikor meg kérdezett az oktató,hogy vezettem-e már autót,,akkor mondtam,hogy nem. Mire ő hálaégnek!

Miért kérdeztem,,,,Azért,mert sokkal nehezebb egy rosszul beidegződött vezetés technikát át tanítani,mint egy olyan valakit tanítani aki még soha nem vezetett.