Szüleink ellenzik a jogsit, én támogatom, de rosszul teszem?

Van egy tesóm, szegényke nem egy okos lány, sorolhatnám.. érettségit megcsinálta, de ha kitennénk a város végébe nem találna haza. Nem csinál semmit, nem dolgozik, fél.

Most megkérdezte, kifizetem-e a jogsit, mondom persze, no para.

Szüleim belémálltak, "nem kell, nem fog neki sikerülni " oké, múlt évben kétszer felgyújtotta majdnem a házat mert rátette a ruhát a hűsugárzóra, utána meg rá egy napra fotelt odatolta és már füstölt, annyi szerencse volt, hogy mind a két alkalommal kerestem valamit és véletlen nappaliba mentem. Na mindegy.

Nekem ez kicsit lelki ügy, mert nekem meglett a jogsim és Apa konkrétan félt mellém ülni mert nem volt tapasztalatom, anya sógora jött és mutatta meg hogyan szokott vezetni, ez úgy bennem van. Most buszos vagyok és én sosem gondoltam volna, hogy sikerül, mai napig reggelente néha eszembe jut, hogy én itt vagyok és beülnek mellém emberek ( oké, persze más választásuk nincs nagyon, de értitek ). Így hát most gondoltam ezt megosztom a forumon, nagyon várom a reakciókat, hogy ki mit ír majd.

Szüleimtől én külön egy kis faluban lakok mert itt 3 busz telephelyes és nem akartam napi 75km-t utazni jobb így, de ha hosszabb időt pihenek akkor haza megyek ott van a garázsom, háziállatok stb. szóval így találkozok velük.