Budapesten a metróvonalak, és az aluljárók átadásával egy időben a 60-as, 70-es, 80-as években, miért szüntették meg a zebrás gyalogos átkelőhelyeket?

Az aluljárók nak pont aza lényege hogy nem kell a forgalmat gyalogátkelőkkel megakasztani

Mindenki biztonságosan mehet a dolgára.

Akkoriban az volt a koncepció, hogy ahol csak lehet (forgalmas helyeken főként, lásd metrók), ott a gyalogosforgalmat aluljárókba kívánták terelni. Ezzel azt akarták elérni, hogy az autóforgalom gyorsabban és könnyebben tudjon áramolni, hisz például a kanyaradó autósnak nem kellett megvárni, míg átér a gyalogos.

Azonban azt a hibát elvétették, hogy ezzel a gyalogosoknak lett kellemetlenebb, kicsit azt éreztetve, hogy itt ők háttérbe szorultak. Csak azért lemenni egy aluljáróba, hogy átérj ugyanannak az útnak a túloldalára, nem a legjobb. Persze ha az átkelésed már 2 zebrát is érintene, akkor nem rossz az aluljáró, de sokaknak ez plusz idő volt. Nem beszélve arról, hogy vannak idős emberek, babakocsisok, banyatankosok, a mozgáskorlátozottakról nem is beszélve. Persze vannak aluljárók, ahol már régen is építettek nekik rámpás lejárót, de sokkal egyszerűbb és rövidebb egy zebra.

Ezért van az, hogy az utóbbi években egyre több helyen létesítenek forgalmas, aluljárós csomópontoknál zebrákat, melyeket ráadásul sokan is használnak. Így végre elindultunk megint az embercentrikus Budapest felé, hogy nem az autósok vannak kiemelve, hanem az emberek.

Akkoriban még nem számított prioritásnak az akadálymentesítés, az inkább a 2000-es évektől kezdett el fontos szempont lenni.

Előtte sokkal inkább az volt a cél, hogy az autós forgalmat minél kevésbé akadályozzák a gyalogosok, ezzel is elkerülve a torlódást.