Olvastam egy posztot, ahol gyorshajtás miatt (nem helyszíni bírság), 60 ezer Ft-ot és 8 büntetőpontot szabtak ki az autó üzembentartójának. Hogyan lehetséges ez? (link)
Az objektív felelősség alapján a bírságot megkapja a tulajdonos vagy az üzemben tartó, de a pontokat nem. Ha nem a tulajdonos vagy az üzemben tartó vezette a járművet, egyik sem köteles önmagára terhelő vallomást tenni, vagy más családtagja ellen sem.
A bpi. autósok oldal hazudik? Ezt többen mondták már, hogy el vannak túlozva a cikkek, sok esetben valótlant állítanak.
Cikk a bpi. autósok oldalán:
Annak pedig aki nem tudná mi is az "objekív felelősség" elve:
✎ „Az objektív felelősség alapján a bírságot megkapja a tulajdonos vagy az üzemben tartó, de a pontokat nem. Ha nem a tulajdonos vagy az üzemben tartó vezette a járművet, egyik sem köteles önmagára terhelő vallomást tenni, vagy más családtagja ellen sem.”
Kérdező, kevered a helyszíni bírságot és a közigazgatási bírságot.
┌ Ha a megengedett legnagyobb sebesség legfeljebb 50 km/h, és azt több mint 15 km/h-val lépi túl a jármű, akkor közigazgatási bírságot szabnak ki. (Akár megállítás történik, akár felvétel alapján küldik ki.)
Ha megállítás történik, akkor a vezetőt bírságolják, és egyben előéleti pontot is megállapítanak részére, amit a bírsággal együtt adnak át.
Felvétel alapján kiküldött bírságnál nincs vagy („tulajdonos vagy az üzemben tartó”); azt a nyilvántartásban szereplő üzembentartó kapja. (A jogszabályban a tula szórészlet sem szerepel.) ┘
↑ 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről
Bizonyos szabálysértéseket, illetve szabálysértés mértékeket, azért soroltak át a közigazgatási bírságok közé, mert elszaporodtak azok az esetek, amiről írsz: „Ha nem a tulajdonos vagy az üzemben tartó vezette a járművet, egyik sem köteles önmagára terhelő vallomást tenni, vagy más családtagja ellen sem.”.
Tömegessé váltak a kimentéssel történő bírságmegfizetés elkerülések. Ugyanis:
┌ „60. § A tanúvallomást megtagadhatja az, aki
a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója,
b) magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.” ┘
↑ 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Közigazgatási bírság esetén nincs ilyen kimentési lehetőség. Jogszabályban meghatározott esetekben lehet kimentéssel élni, illetve áthárítani a bírságot. Utóbbi esetben viszont ismertté válik a szabálysértő személye, és kap előéleti (~büntető) pontokat.
┌ 21/A. § (1) Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c)
valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.” ┘
↑ 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
Megismételve: épp azért soroltak át szabálysértéseket közigazgatási bírságok közé, hogy az általad írt kimentést azoknál lehetetlenné tegyék.
Ha olyan helyen, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h, a 73 km/h-val, illetve 78 km/h-val haladó jármű sebessége meghaladta a 50+>15 → 66 km/h sebességet, emiatt közigazgatási bírság kategóriába került.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!