GPS szerint 102 KM/H sebességgel 90-es korlátnál mennyire valószínűsíthető hogy csekket fogok kapni?

50%

Vagy igen, vagy nem.

90-es sebességkorlátnál elvileg 106 km/h sebességtől büntetnek, gyakorlatban 108-tól.

[link]

"A 3% hibahatárban is benne vagy 98,4 km/h, ha jól számolom."

Ez hogy jött ki?

┌─ Hibás a 4-es válaszban közölt táblázat (2022. nov. 21. 20:18)

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint, például, ha a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/óra feletti, 100 km/óra sebességig (a 90 km/h ebben a tartományban van), akkor tartozik a sebességtúllépés a közigazgatási bírság hatálya alá, ha legalább 15 km/h feletti.

Vagyis, 90 km/h megengedett legnagyobb sebesség esetén akkor jogszerű a közigazgatási bírság kiszabása, ha a tényleges sebesség 105 km/h feletti.

A VÉDA rendszer eszközei által készített felvételeken „Sebesség: A járműsebesség-mérő berendezés által mért haladási sebesség egész számokban, kilométer per óra mértékegységben feltüntetve. A pozitív előjel az ellenőrző eszköz irányába haladó (feléje közeledő) járművet, a negatív előjel pedig az eszköztől távolodó járművet jelzi.” Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott 105 km/h feletti mérhető legkisebb sebesség 106 km/h. Tehát, a kérdezett helyen 105 km/h mért sebességnél még nem jogszerű a közigazgatási bírság (mert nem 15 km/h feletti a sebességtúllépés), 106 km/h-nál, igen.

Az elérhetővé tett táblázatban 90 km/h megengedett legnagyobb sebességnél 108 km/h feletti sebességet írnak, amit a jogszabály szerinti határt 3 km/h-val megtoldja.

A hitelesnek minősített mérőeszközöknél megengedett hiba tűréshatársáv miatt elvileg sem lehet egyetlen határértéket megadni, csak egy sávot, hogy milyen tényleges sebességtől lesz közigazgatási bírságolás.

A közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő berendezések hitelesítési előírásai (radaros járműsebesség-mérők esetén HE 62/7-2011; lézeres járműsebesség-mérők esetén HE 62/6-2014 rendelet) szerint, álló mérőeszközök esetén (nem mozgó járműből mérnek) hiteles az a mérőeszköz, amely mérési pontatlansága

• 100 km/h sebességig legfeljebb ±3 km/h,

• 100 km/h sebesség felett legfeljebb ±3%.

Ha olyan helyen, ahol 90 km/h a legnagyobb megengedett sebesség, úgy állítanák be a sebességmérőt, hogy 106 km/h mért sebességnél már készítsen felvételt közigazgatási bírság kiküldéséhez, akkor a +3 km/h hibahatárú mérőeszköz a 103 km/h-val haladó járműnél 106 km/h-t mér; holott jogtalan ezt közigazgatási bírsággal sújtani.

Emiatt a mérőeszközökön alsó határnak 109 km/h értéket állítanak be. Így azok, amelyek +3 km/h hibahatárúak (a rendeletek szerint ezek még hitelesnek tekinthetők) a legalább 106 km/h tényleges sebességűt fogják határt elérőnek mérni, emiatt a sebesség miatt már jogszerű a felvétel dokumentálás és közigazgatási bírság kiküldés.

Viszont, a 109 km/h alsó határbeállításnál a -3 km/h hibahatárú eszközök csak legalább 112 km/h-val haladó járműveknél készítenek felvételt.

A nem szélső hibahatáron levő mérőeszközök e két érték közti sebességnél kezdenek „izgalomba jönni”.

Vagyis, a linkelt táblázattól eltérően, 90 km-h megengedett legnagyobb sebességű helyen 106 km/h és 112 km/h által megszabott tartományban van az a tényleges sebesség, amikor már közigazgatási bírság kiszabására alkalmas felvétel és adat dokumentálás történik.

Mérőeszköz függő, 90 km/h megengedett legnagyobb sebességű esetben lehet, hogy 106 km/h tényleges sebességért már jön a „bünti”, de lehet, hogy 111 km/h esetén sem. ─┘

┌─ 102 km/h még nem esik közigazgatási bírság hatálya alá; nem is készül felvétel.

Elég vastag sebességtúllépés, de a jogszabály szerint még nem tartozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértések körébe.

Azért nem küldenek bírságot, és feleslegesen felvétel dokumentáció sem készül, mert elég közismert kimentési lehetőség áll rendelkezésre.

A Szabálysértési Törvény 60. § szerint „A tanúvallomást megtagadhatja az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója, illetve magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.”

Ha nem közigazgatási bírság, nincs az üzembentartónak általános felelőssége, ezért a megkereső levélre lehet azt válaszolni, hogy hozzátartozó vezetett, de a fenti kimentéssel élve, nem kívánja megnevezni. És „itt a vége, fuss el véle”; senkinek sincs bírság.

A nagymértékű elterjedés miatt vezették be egyes közlekedési szabálysértés fajtákra, illetve mértékekre, a közigazgatási bírságot. Ennél a bírságfajtánál az üzembentartónak általános felelőssége van. Csak akkor kerülheti el a bírságmegfizetést, ha a jogszabályban meghatározott adattartalmú közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokirat mutat be, amivel bizonyítja, hogy a szabálysértés előtti időponttól másnak adta át használatra a járművet. Ilyenkor a megnevezett személyt bírságolják, nincs teljes kibúvó. Annyi, hogy a megbírságolt üzembentartó se így, se úgy nem kap előéleti pontot, hiszen az objektív felelősség alapján ugyan fizeti a bírságot, de nem lett megállapítva, hogy ő vezetett. Továbbá, a közigazgatási bírság nem váltható át közérdekű munkára, vagy szabálysértési elzárásra; meg nem fizetése esetén a NAV hajtja be; így nagy eséllyel megtérül a bírság, nem pedig még az állam fizeti pl. a szabálysértési elzárás költségeit. ─┘

┌─ Azt nem tudom, hogy mennyire egyenletesen haladtál 102 km/h-val. Ugyanis a nem fix telepítésű eszközök lézeresek, a mérési hatótávolságuk 600 m, igaz fényképfelvételt csak 150 m-ről, sötétben 100 m-ről készítenek, viszont a távolabbról mért adatot tárolják, a sugárnyalábbal követik a bemért járművet. Ha akkor lassítottál, mikor már a mérős autó körül jártál, az már késő volt. ─┘