Pontosan mitől áll meg a kilométeróra ott ahol van?

Attól függ:

- régi autókban a váltóba kötött spirál (hasonló mint a bovden, csak ez nem hosszirányú, hanem forgó mozgást ad át) forgatott a sebességmérőben egy mágnest, ami egy hozzá nagyon közel lévő fémkorongban áramot indukált, amitől az elektromágnessé vált, és egy rugó ellenében a mágnes forgási sebességének megfelelően tért ki.

-kevésbé régi autókon ez már elektronikus. Egy speciális nagy kitérésű (270 fok) Deprez-műszert hajtanak meg a kerék fordulatszámával arányos egyenfeszültséggel. Ennek előállítására jellemzően a műszeregység mögé épített egyszerű monostabil multivibrátor áramkör szolgált. Ez állandó szélességű impulzust ad a bejövő jel minden egyes impulzusára. Minél magasabba bejövő jel frekvenciája (a kerék fordulatszáma), annál nagyobb lesz a kitöltési tényezője a kimenő négyszögjelnek. Ezt már csak integrálni kellett egy megfelelő R-C taggal, és mehetett a műszerre. (skáláztam már át az monostabil időállandójának állításával 240-ig skálázott órát 300-ig, aztán a tulaj szitáztatott hozzá számlapot)

-mai autók: mindent az ECU intéz (motorvezérlőnek is becézik, de szinte mindent ő intéz). Megkapja az ABS jeladók jelét, ebből megvan a sebesség. Ennek, és a gyártó által beállított pozitív eltérésnek megfelelően lépteti a mutatót mozgató léptetőmotort, és a mutató pontosan ott fog állni, ahol kell, tápfeszültés-ingadozásra, rázkódásra teljesen érzéketlen.

Azért ilyenkor mosolygok. 1988-ban kezdtem dolgozni a Ganz Közlekedési Műszergyárban. Leírtam a tényeket, hogy hányféle módon lehet működtetni egy sebességmérő műszert, erre jönnek a lepontozók.

Kedves sokeszű okoskák, hát tanítsatok, írjátok le hogy működik...

A tények magasak voltak nekik.. Így lehúzták.

Ne félj, ha bistabil multivibrátort írtál volna, hozzá se szagolnak..