Magyarországon miért ilyen rossz a városi/falusi kerékpárutak kialakítása?
két verziót ismerek, amit Magyarországon látok, tapasztalok.
A verzió:
-Az amúgy is keskeny járdára húznak egy sárga csíkot, és azt mondják, mostantól egyik fele a gyalogosoké, a másik a bicikliseké.Olyan keskeny mindkét sáv,hogy sem a biciklis, sem a gyalogos nem fér el.
B verzió:
Az úttestből leválasztanak egy kicsit, húznak egy sárga csíkot.Mondanom sem kell, ez mennyire rossz az autós és a gyalogos félnek is.Főleg a nagyobb teherautóknál, buszoknál veszélyes.
Németországban láttam egy nagyon jó megoldást az egyik városban, ahol laktam.
Van a járda, ami kellő széles, térköves.Mellette közvetlen szintén van a bicikliút, ami szintén széles,viszont nem térköves, nem is aszfalt, hanem sima beton.
A bicikliút mellett pedig van az a zöld sáv, fákkal, bokrokkal.Amellett pedig a közút.
Vagyis, elvan választva egymástól rendesen az autós út, a gyalogos és a biciklis is.
Persze, ez költségesebb megoldás, ugyanis az egész utcát át kellene szabni, nem csak festegetni egyet, kettőt.
Ugyan már, ki és hogyan kötelez bárkit is kerékpárút létesítèsére? Senki.
Itt egyrészt választói igények vannak, másrészt különböző pályázatok, ahol részben forrást lehet találni a kerékpáros fejlesztésekre. Sok helyen a legegyszerűbb félmegoldást választották, hiszen olcsó is, látványos is (viszonylag), ráadásul az emberek hamis biztonságérzetét is megadja.
Mondjuk a sima kerékpársáv a legjobb, nem az úttól távol vezetett, hiszen a rizikó mindig a kereszteződésekben jelentkezik és nem a nyílt, egyenes szakaszokon.
Város is szóba került.
És van átmenő forgalom is falun : lásd tókörök.
Kapnak rá pénzt , az unió is támogatja milliárdokkal, csak lenyúlják amit lehet, sőt azt is amit nem lehet.
Így aztán csak annyi marad hogy egy sárga csíkot húzzanak.
Több oka van ennek és nem mindig egyértelmű.
Az alaphelyzet az, hogy Magyarországon az ilyen beruházásoknál a kerékpárosok érdeke általában csak sokadrangú szempont - ha általában figyelembe veszik.
Tipikus eset, amikor egy faluban fel kellene újítani a járdát, de nincs rá keret. Járdafelújításra nem tudnak pályázni, tehát EU-támogatást igényelnek kerékpárútépítésre. Ebből megcsinálják a járdát és hogy ne kelljen visszafizetni a céljától eltérő felhasználás miatt, festenek rá egy sárga csíkot és az úttestet megszórják bringatilos táblákkal, hogy a szerencsétlen kerékpáros kénytelen legyen a "nekik épült" szaron szenvedni.
Másik esetben egyszerűen azért kerül sárga csík a járdára, mert az autóvezetők egy része képtelen elfogadni azt, hogy az úttestrn mások is ugyanolyan joggal közlekedhetnek - és így eltüntetik a kerékpárokat a szemük elől.
A másik eset a kerékpársáv. Ez teljesen más: alapesetben nem is kellene ilyesmi, az úttesten minden járműnek el kellene férnie és biztonságban közlekednie. De sajnos a gyakorlatban ez nem mindig van így, ezért a kerékpárosok védelme érdekében védett útfelületeket biztosítanak nemik, ahol más jármű nem tartózkodhat. És mivel a járműforgalom számára az úttest szolgál, így természetesen ezt is ott jelölik ki. Szeparált kerékpárutak létesítésére sok helyen egyszerűen nincs elég hely(és nem mellékesen jóval balesetveszélyesebb is) , a meglevő útfelületet kell felosztani a közlekedők között.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!