Ha valaki rátok dudál pl. egy kereszreződésben a mögöttetek álló autós, hogy indulj már, bennetek is felmegy a pumpa?

Nem szokott ilyen lenni, de egyébként nem érdekelne.

Egyszer a zebránál dudáltak rám, mert átengedtem egy gyalogost. Az ilyenek után szoktam extra előzékennyé válni és mindenkit beengedek. Közben röhögök a mögöttem jövő barmon, ahogy majd felrobban az idegtől. :)

Szitu függő.

Van, hogy tényleg elbambulok, akkor jogos.

De van amikor tényleg nem férek ki biztonságosan.

Ő túl türelmetlen, te megy egy rátarti balf/sz vagy. Semmivel sem vagy jobb.

Egyébként rám valahogy sose dudálnak, pedig nem megyek bele vakmerő dolgokba. Ha téged rendszeresen ledudálnak az nem véletlen

Ha már én elbambulok, akkor intek, hogy bocs.

Mert akkor nagyon elbambultam. :)

De az extrém idegbeteg embereket én se tolerálom.

Mint ahogy senki sem.

Felmegy, de szerencsére azért tudom fékezni magam.

Soha nem jelzek vissza, nem akarom élezni a helyzetet. Magamban káromkodok, ezzel levezetem a feszültséget.

Nekem a kedvencem, mikor mellém furakodik, és szemmel akar verni.

Én meg jót nevetek a Kandúr Jánoson, ahogy ülésmagasítóval éppen feléri a kormányt.

A lényeg: tudj ezeken a gyerekkorukban megalázott, és a közlekedésben a bajaikat megtorolni akaró kis szánalmasakon nevetni!

Ha nem tudsz, te leszel a vesztes!

Ha pl. egy többsávos úton áll vagy 8-10 autó a lámpánál, sokszor azt sem tudod ki dudál, azt meg pláne nem, hogy miért?

Tök fölösleges idegeskedni, mikor lehet, hogy nem is neked szólt a dudálás....

Legrosszabb esetben -tegyük föl- valóban elbambultál, és később indulsz. Olyankor fölemeled a kezed, vagy nyomsz egy pillanatra vészvillogót és béke van.

Ő ha akar, tovább is dudálhat, de attól az a 3-5 másodperc már úgy sem jön vissza! ;)