Szégyeljem magam amiért nem sikerült a páv1-2?

Tegnap voltam fönn Budapesten, páv-on és mivel messziről mentem nem akartam gondot, mind a 3 kategóriára befizettem plusz drága módon ,de taxival mentem, hogy ne én pörögjek a dugóba meg legyen kivel beszélgetnem, na, aztán alkalmatlan lettem 1-2-re mert lassú voltam a kormánynál majd gyors ám pontatlan.

Így csak 3 jött össze korlátlanra, kicsit furcsa érzés mert kb. 2 éve erre készültem, mert mentőgépjárművezető szeretnék lenni, de előtte ,hogy szokjam az aszfaltot csináltam C jogsit (most meg e-t d,t csinálom ) és ügye kell 2 év tapasztalat oda mint sofőr. Eddig 55 ezer km-t vezettem (olajcserék alapján számoltam) , ez kevés 4 év alatt. Most én mindig lassú voltam.. mert betartottam a sebességhatárt, beláthatatlan kanyarokba meg kicsivel alatta mentem, hátha van egy trakesz ami lassú, ezért rögzűlt, hogy kanyar=veszély, gyanítom ezért lett rossz az eredményem.

Lehet érdemesebb lenne kibújni az örökös aggódás alól és sokszor nekivágni valami szerpentines útnak, hogy pávon ne legyen ilyen gátlás? Vagy üljek le és nekem nem való a vezetés?