Ilyenkor mi a helyzet? Biztosítás, súlyadó.

1.) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megkötése és díjfizetéssel történő folyamatos fenntartása az üzembentartó kötelessége.

Az esedékes díj megfizetésére mindig van 60 nap türelmi idő. Ha ezen belül nem fizeti meg a díjat, akkor a biztosító díjnemfizetés miatt felmondja a biztosítást.

A 60 napos türelmi idő alatt fennáll a biztosító kockázatviselési kötelezettsége, a KGFB törvény szerint joga van az erre az időtartamra arányos díjat utólag követelni. Hogy teszi-e, a biztosító döntése.

A díjnemfizetés miatti felmondás után nincs felelősségbiztosítás. Ilyenkor, ha másnak kárt okoznak a járművel, akkor a kockázati alapból fizetik a kárt a károsult részére. Erre az időszakra az üzembentartónak fedezetlenségi díjat kell fizetnie, ami a gépjármű teljesítményétől függően, személygépkocsinál napi 460 Ft – 1030 Ft. Ez, esetetekben, a forgalomból történő kivonás kezdetéig tartott. (A kivonás időtartama alatt fel van függesztve a díjfizetési kötelezettség, aztán az eladás miatt új üzembentartó lett - vagy az új tulajdonos, vagy ő is megadhat más üzembentartót -, így érdekmúlással megszűnt a biztosításfenntartási kötelezettség.) A tartozó üzembentartótól a fedezetlenségi díjat a szerződő biztosító köteles beszedni, mikor új szerződést köt; de ezt is csak akkor, ha még nem telt el öt év. Ha nem köt újabb szerződést öt éven belül, akkor öt évig nyilvántartják, aztán elévül. Ha köt újat öt éven belül, akkor beszedik.

2.) A gépjárműadót is az üzembentartónak kell fizetnie, a beszedését a lakóhelye szerinti önkormányzat végzi.

Az éves díjat (vagy, ha évközben más lesz az üzembentartó, akkor az addig arányos éves díjat) annak kell fizetnie, aki a tárgyév január 1-én a jármű bejegyzett üzembentartója.

Nem tudom, hogy akiről kérdezel, mióta volt üzembentartó; amelyik év közben lett, arra az évre nem kellett fizetnie. Ebben az évben pedig csak az eladásig, illetve, ha be lett jelentve az önkormányzatnál, akkor csak a forgalomból történt kivonásig. Ha volt közben teljes év, akkor arra, azokra, a teljes évi díjat kellett fizetnie.

A gépjárműadóról szóló törvény szerint, amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását. Már van új adóalany, úgyhogy már nincs helye a forgalomból kivonásnak, ezt, ha volt ilyen mértékű tartozás, előbb tehették volna meg.

Az adótartozást az önkormányzat felszólítással, esetleges járandóság visszatartásával, egyéb adó többletének átvezetésével próbálja kiegyenlíteni.

Az adó késedelmes megfizetése esetén, az esedékesség napjától, késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A tízezer Ft-ot megahaladó tartozást, az esedékesség után 30 nappal átadják végrehajtásra az adóhatóságnak.

Az önkormányzat, természetes személyek esetében az ötvenezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti.

Nem tudom, mennyire foglalkozik az illetékes önkormányzat a tartozással, de év elején olvastam Állami Számvevőszéki jelentést arról, hogy az önkormányzatoknál elég nagyarányú a tartozásokkal kapcsolatos mulasztás. (Azaz, nem tesznek semmit.) Azért, célszerű felkeresni őket, nehogy ellenőrzés nyomására jó nagy késés után kezdjenek foglakozni a tartozással, ha tényleg van. Egyébként, a forgalomból kivonás időtartamára - ha az adóra kötelezett bejelenti az önkormányzatnak - nem kell fizetni a gépjárműadót sem; pontosabban, a kivonás kezdőnapját követő hónap első napjától.

(Egyébként, súly és teljesítményadó nincs egyszerre; ha nem tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz, lakóautó, akkor teljesítmény és kor alapján megállapított gépjárműadója van.)