El lehet valahogy kerülni a fedezetlenségi díjat?

A probléma megszűnt ami miatt akkor nem írattad a nevedre?

Eredetvizsga + átírás + biztosítás.

Amiről írsz, olyat még nem hallottam, de nem ismerjük a problémát ami "van, volt".

Ha aznap derült ki amikor megvetted, akkor egyátalán miért vetted meg?

okoskodni akartál, de benézted, ez van, fizethetsz

miután a szerződést aláírtad, már a tiéd volt az autó, minden jogi felelősséggel együtt

Próbálkozhatsz kimentést kérni, de sem a biztosító, sem a NAV nem fogja elfogadni kellő indokként az általad itt leírtakat. Az lenne alapos indok, ha pl. intézkedésre alkalmatlan állapotban egészségügyi intézményben lettél volna, vagy pl. akár jogosan, akár jogtalanul fogva tartottak volna stb., azaz, cselekvőképtelen lettél volna.

A jármű közlekedésre alkalmatlan állapota nem akadályozott abban, hogy átírasd, amihez kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződést, vagy legalább szerződés ajánlat visszaigazolást is be kellett volna mutatnod.

Ha nem tudtad használni, akkor az átírás után, akár azonnal, kérhetted volna az ideiglenes forgalomból kivonást. 2021. március 1-től akár egy év időtartamra is lehet kérni (tehát te már akár ennyi időre is kérhetted volna), a kezdő és a befejező napot a lehetséges határidőn belül a kérelmező adja meg. A kezdőnap nem lehetett volna korábbi a kérvényezés napjánál, és nem lehetett volna későbbi a kezdőnaptól számított egy évnél. Az illetéke 2300 Ft lett volna; függetlenül az időtartamtól.

A kivonás időtartamára nem kell fizetni a KGFB díjat (a biztosítási szerződés ezalatt nem szűnik meg, csak díjmentes). Egy fillér biztosítási díj fizetés nélkül megúsztad volna, ugyanis törvény ír elő 60 nap türelmi időt, ami az esedékesség napjától a díj megfizetésére rendelkezésre áll. A biztosítás közben él, a türelmi időn belüli megfizetés úgy számít, mintha az esedékesség napján meg lett volna fizetve. Két hónap alatt meg bőven kiderült volna a kivonás miatti díjmentességed.

Ha nem tudtad – nem is tudhattad –, hogy mennyi időre vonasd ki, akkor akár a maximális egy évre is kérhetted volna. Annyi, hogy ha a kért kivonás lejártakor automatikusan helyezik forgalomba, azért nem kell fizetni, ha korábban kérted volna a forgalomba helyezést, az újabb egyszeri 2300 Ft illetékbe került volna.

A fedezetlenségi díjad még mindig halmozódik, annak csak az vet véget, ha te kötsz KGFB-t, vagy más. Más viszont csak akkor teheti, ha ő az üzembentartó (függetlenül attól, hogy ő a tulajdonos is, vagy sem.) Mivel nem vagy bejegyzett tulajdonos, így nem vagy jogosult üzembentartói jogot másra átruházni, meg nincs is mit átruházni; üzembentartó sem vagy. Ha nem te kötsz biztosítást, akkor marad a tulajdonosváltás (azaz, eladás), az új tulajdonos egyben üzembentartó is lesz, az átíráshoz KGFB-t kell kötnie, azzal leáll a fedezetlenségi napidíjad.

Akinek eladod, úgy is átírathatja, hogy te közben nem íratod át, csak be kell mutatnia a teljes adásvételi láncot: a bejegyzett tulajdonostól önmagáig. (Gebasz akkor van, ha akitől az adásvételi szerződés szerint vetted, ő sem a bejegyzett tulajdonos, mert akkor nincs átírás; de akkor te sem tudnád átíratni.)

A felhalmozott fedezetlenségi díjat, az első esedékes díjjal együtt, az a biztosító köteles beszedni, amelyikkel a fedezetlenségi díj abbamaradását követő 5 éven belül kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötsz. Ha nem teszel ilyet, akkor volt, nincs, fedezetlenségi díj.

Viszont a NAV mulasztási bírságot nem úszod meg. Akár te íratod át, akár más, kiderül, hogy májusban a 15 napos határidőn belül nem írattad át, ami önmagában még nem ébresztené fel az alvó NAV-ot; csakhogy ezzel állami bevétel, a vagyonszerzési illeték megfizetése is elmaradt. Na, erre kényesek. A kiderülés után a kormányablakból, okmányirodából automatikus elektronikus értesítést kap a NAV, és mulasztási bírságot szabnak ki, amit meg nem fizetés esetén, adók módjára hajtanak be. (Az összeg várhatóan vetekedni fog a mostani fedezetlenségi díj tartozásoddal. Csakhogy a NAV nem fogja megvárni az 5 év elévülési időt, és őket nem lehet az autó lepasszolásával kicselezni.)

┌─ Egyébként, elgondolkodtatott az általad leírt helyzet.

Ha az eladó bejelentette volna az eladást, akkor a kormányablak, okmányiroda bejegyezte volna a bejelentés tényét a nyilvántartásba, és amennyiben te az adásvételi szerződésben szereplő birtokba adás napját követő 15 napon belül nem írattad át

• egyrészt, küldték volna az automatikus értesítést a NAV-nak, akik már régen megtaláltak volna a mulasztási bírsággal;

• másrészt, téged értesítettek volna arról, hogy hivatalból ideiglenesen kivonták az autót a forgalomból addig, míg el nem végzed az átírást.

És ugye az ideiglenes forgalomból kivonás időtartamára nem kell KGFB-t fizetni, így annak hiánya miatti fedezetlenségi díjat sem számítanak fel, nem halmozódott volna fel ekkora összeg.

Ha az eladó nem jelentette be az eladást, akkor viszont nem tudhatta lemondani a KGFB-t, hiszen nem volt kormányablak, vagy okmányiroda által igazolt adásvételi szerződés példánya. Így nem szokta megszüntetni a biztosító a szerződést, hiszen akkor bárki írhatna kamu szerződést, amivel lemondhatná a biztosítást. Ráadásul, a KGFB Kötvény Nyilvántartó Szerv az állami nyilvántartásbeli adatokkal dolgozik, a biztosítók pedig az ő adataikat használják, így kiderült volna, hogy nem jelentett be eladást.

Legfeljebb nem fizette volna, akkor viszont a türelmi idő leteltével a biztosító díjnemfizetés miatt megszüntette volna a biztosítását, és mint nyilvántartásbeli üzembentartónak, neki számolták volna a naponkénti fedezetlenségi díjat. Mindezekről kapta volna az értesítéseket.

Nem tudom, miért nem érdekelte? Márpedig nem tett semmi érdemit, mert ha tett volna, azzal rád szabadította volna a kormányablakot, NAV-ot.

Persze, ha el is mulasztotta a bejelentést, a veled kötött adásvételi szerződése hivatal szeme elé kerülése esetén átszáll rád az „átok”, attól a gyászos májusi naptól, visszamenőleg. ─┘