Nem lett fizetve a biztosítás? Többi lent

A fedezetlenségi díj továbbra is ketyegni fog, amíg nem fizettek.

Időtúllépés hiba miatt újra próbálkozhatsz, de legyen előkészítve a bankkártya, ne akkor keresgéld amikor be kell írni az adatokat.

Nincs ezen mit magyarázkodni.

Vagy a tulajdonos, vagy az üzembentartó köthet bizosítást.

Sógor, koma, jó barát kizárva.

Nincs olyan, hogy az autó a párodé, de az após fizeti a biztit.

Nagyon sejtelmes ez a „párom nevére került”, meg a „lényegtelen hogy” „autószerzés”.

A párod csak tulajdonos lett? A párod csak üzembentartó lett? A párod lett a tulajdonos és az üzembentartó is?

(• A törzskönyvből kiderül, hogy a párod tulajdonos-e, és hogy egyedül tulajdonos-e? [*¹]

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szempontjából mindegy.)

• A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az üzembentartó köteles megkötni és díjfizetéssel fenntartani. [*²]

• Az esedékes díj megfizetésére hatvannapos időszak áll rendelkezésre (türelmi idő), melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik. ← 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról [a továbbiakban KGFB tv.] 3. § (34)

• A biztosító kockázatviselése a türelmi időben fennáll. ← KGFB tv. 19. § (4)

Ez azt jelenti, hogy él a biztosítás.

• Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. ← KGFB tv. 21. § (4)

• A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. ← KGFB tv. 21. § (5)

► És akkor:

• Ha a párod az üzembentartó, akkor neki kellett KGFB-t kötnie, ő kapta a díjértesítőket; ha csekken történt a fizetés, akkor ő kapta a csekkeket, ha csoportos beszedéssel, akkor az általa megadott számláról szedték be a díjat, ha utalással, akkor neki kellett utalnia az esedékes díjat. (Az más kérdés, hogy apósotok odaadta, vagy nem adta oda nektek ehhez a pénzt.)

Ezen túl – igazolható módon – neki kellett értesítést kapnia, hogy mikor jár le a türelmi idő.

És – szintén igazolható módon – neki kellett értesítést kapnia – 15 napon belül -, hogy díjnemfizetés miatt megszűnt a szerződés. Hogyhogy nem tudtatok róla?

Ha az após az üzembentartó, akkor neki kellett KGFB-vel rendelkeznie, neki kellett fizetnie, és neki kellett kapnia mindent (díjértesítőt, csekket stb, illetve figyelmeztetést a türelmi idő leteltére, és értesítést a díjnemfizetés miatt szerződés megszüntetésről. Ha elhallgatta, akkor érthető, hogy nem tudtatok róla. ◄

• Mivel a 60 napos türelmi idő alatt fennáll a biztosító kockázatviselési kötelezettsége (él a biztosítás), erre az időszakra követelheti a díj megfizetését. ← KGFB tv. 20. § (2)

Természetesen, a szerződéses üzembentartótól.

• Üzemben tartott, de KGFB-vel nem rendelkező gépjármű esetén – hogy legyen miből fizetni a károsultat – a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető fedezetlenségi díjat számolnak fel az üzembentartó részére. ← KGFB tv. 3. § (7)

• A fedezetlenségi díj napi értékét az MNB elnöke állapítja meg. ← KGFB tv. 69. § (4)

Ez, az MNB oldaláról: [link]

• A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. ← KGFB tv. 22. § (2)

Ez azt jelenti, hogy a fedezetlenségi díjat csak kiszámítják, nyilvántartják - személyre. Megfizetni csak akkor kell, ha a nyilvántartott személy új szerződést köt – a szerződés kötésekor -; és csak akkor, ha még nem telt el legalább 5 év.

► Ha 2019. november 16. óta nincs fizetve a biztosítási díj, nem számíthatnak attól kezdve fedezetlenségi díjat. (Nem is tették, mert 2019-ben nem volt 610 Ft/napos díj.)

Ha 2019. november 16-án esedékes volt valamilyen gyakoriságú díj, akkor a türelmi idő 60 napig tartott, azaz a biztosítást – díjnemfizetés miatt – 2020. január 15-én mondhatták fel.

2019. november 16. – 2020. január 14. időszakra a szerződés szerint esedékes biztosítási díjat követelhetik.

2020. január 15-étől, az üzemben tartás idejére, új szerződés kötéséig számítanak napi fedezetlenségi díjat. Amit, akkor kell az üzembentartónak megfizetnie, ha az ő nevén tartják nyilván a fedezetlenségi díjat, és új szerződést köt.

Kötött az üzembentartó új szerződést? Ha még nem, akkor még számolgatják az új napi fedezetlenségi díjakat.

Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes járási hivatal a külön jogszabályban meghatározott módon - az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített gépjárművek kivételével - a gépjárművet kivonja a forgalomból. ← KGFB tv. 45. § (2)

Eszerint, azóta nem volt nyilvántartás összevetés, vagy késik a kivonási intézkedés, mert számolás szerint:

A 12-ezer + 15-ezer Ft = 27-ezer Ft, ez lehet a 60 napos türelmi idő biztosítási díja.

60-ezer – 27-ezer = 33-ezer. 33-ezer / 610 = 54 nap. Ennyi telt el január 15. óta. Ha már kivonták volna a forgalomból, akkor a kivonás napján abbamaradt volna a fedezetlenségi díj számítás. ◄

┌─ *¹ Egy járműnek több tulajdonosa is lehet. → A nyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát tartalmazza. A törzskönyvet és a forgalmi engedélyt a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozata alapján a megjelölt tulajdonostárs adataival kell kiállítani és e tulajdonostárs részére kell kiadni. Ebben az esetben a törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”. A forgalmi engedélyt a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozatában megjelölt üzemben tartó adataival kell kiállítani és azt az üzemben tartó részére kell kiadni. ← 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 46. § (6) ─┘

┌─ *² Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles - a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség). ← 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 4. § (1) ─┘

A fedezetlenségi díjat sajnos meg kell fizetni.

Ezt nem a biztosító követeli. Ez a kártalanítási számlára megy amit törvény ír elő ( [link]

Viszont lehet gyorsabb ha bementek a biztosító irodájába és személyesen intézitek. Amíg nincs új biztosítás addig naponta növekszik a fedezetlenségi díj.

Az apóst meg rúgjátok seggbe.

...az előző vagyok.

Merre laktok? Én az Unionnál dolgozok. Ha a közelben vagytok akkor segítek.

A biztosítónak amúgy teljesen mindegy, hogy ki fizeti. Anyámnak is én fizetem a lakásbiztosítását.

Késedelem, elmaradás esetén nyilván a szerződő a ludas.