Mi van akkor ha két autó van a nevemen, ami ugye két külön biztosítást is jelent, és kárt okozok az egyikkel, akkor a bonus besorolás hogyan hat a másikra? Mindkét kocsinál drágul a biztosítás?

▬ 1.) A bonus-malus besorolás egyedileg vonatkozik a szerződésekre, ezért függetlenek egymástól.

↑ 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 2. § (3), 4. § (3).

Mivel a kérdés kár okozás hatása a drágulásra, érdemes figyelembe venni, hogy

„7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.”

↑ A fenti NGM rendeletből.

▬ 2.) A kérdésnek az a része, hogy ha „kárt okozok az egyikkel, akkor a bonus besorolás hogyan hat a másikra? Mindkét kocsinál drágul a biztosítás?”, már nem ilyen egyértelmű.

Az tény, hogy a bonus-malus fokozati visszasorolás okozta drágulás nem hat a másik gépkocsi biztosításának díjára, hiszen az nem sorolódik vissza. Sőt, annál javulhat, feljebb léphetsz, ha még nem vagy B10 fokozatban.

Viszont, a károkozói szorzó már mindkét szerződésre hat.

Részlet, például, a Groupama biztosító érvényben levő díjtarifa hirdetményéből:

┌ Károkozó szorzó

A „Bonus-malus és károkozó szorzó” táblázatban lévő károkozó szorzót abban az esetben kell figyelembe venni, amennyiben a 2020-ban kezdődő új biztosítási időszak kezdete előtti 60. napon, vagy az ezt megelőző 3 évben társaságunk vagy más biztosító károkozáshoz kapcsolódó első kárkifizetést teljesített. Ebben az esetben a 2020-ban kezdődő új biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus osztálynak megfelelő szorzót kell alkalmazni. A károkozó szorzó akkor is alkalmazásra kerül, ha az üzemben tartó a teljes kárösszeget megfizette a biztosító(k)nak.

Amennyiben a szerződés a fent meghatározott időszakban kármentes, akkor a szorzószám 1.

(Természetes és jogi személyekre egyaránt vonatkozik.) ┘

↑ [link]

3 évre visszamenőleg veszik figyelembe a károkozást, szó sincs róla, hogy csak az adott járműre vonatkozó károkozásnál; és ami gyönyörű: akkor is alkalmazásra kerül, ha az üzemben tartó a teljes kárösszeget megfizette a biztosító(k)nak.

A szorzót a bonus-malus fokozattól teszik függővé; B01-B10 tartományban 24,9% - 46,6% mértékben emeli az egyébként megállapított díjat.

A netrisk biztosítási alkusz is kiterjedten érdeklődik a kártörténet után – nyilván, a biztosítók díjtarifái alapján: [link]

Látható, hogy a kitöltési útmutatóban ilyenek szerepelnek: „Melyik évben okozott kárt utoljára bármelyik gépjármű kategóriában?” (A bármelyik szó ki van emelve.) „mindent számításba véve … legutoljára kárt okozott.”

Természetesen, ahogyan a károkozással érintett járműnél is, a másiknál is csak az új biztosítási évben mutatkozik a hátrányos díj-megkülönböztetés; biztosítási év közben nem változik a díj.