Jogos a biztosító eljárása?

"Úgy tűnik, nemcsak a bónusz számít, a biztosítók a kártörténetről egymással egyeztetnek."

Igen, egyeztetnek. Sok biztosítónál van balesetmentességi kedvezmény is, ami most ugrott. És ez lehet elég jelentős összeg. Így akár reális is lehet a dupla díj. 1 bónusz az -5% kedvezmény. Ha B10-ből B8-ra esel, akkor 50% helyett csak 40% kedvezményt kapsz, vagyis 50% díj helyett 60% díjat fizetsz. Némi matek (60/50=1.20), és kijön, hogy ez ugyebár 20% emelkedés eleve.

Bár bőven kiderül, hogy a gondotok fő oka az, hogy átvertek a szervizesek, a kérdésed az, hogy „Jogos a biztosító eljárása?”, aminél az erős díjemelkedés jogosságát kérdőjelezed meg.

Miniszteri rendelet írja elő, hogy milyen gépjárműfajta esetén, biztosítási éven belüli adott számú kártörténeti eseménynél, a következő biztosítási évre melyik bonus-malus osztályból melyikbe kell sorolni a szerződő felet. Lásd: 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól → [link] 1. melléklet táblázatai.

Hogy ez, és adott, előzetesen kapott kedvezmények elvesztése milyen módon okoz ekkora díjemelést, azt az előző és a legutóbbi díjértesítő részletezésének összevetése alapján lehet megtudni: össze kell vetni a korrekciós szorzókat. Ezen túl meg kell nézni azt, hogy az alapdíj hogyan változott; ami nem függ bonus-malus besorolástól, korrekciós szorzóktól, egyedi személyi- és gépjárműadatoktól. Ugyanis, ahogy olvastam, idén 20% körül emelkedtek az alapdíjak, mert a Ft-leértékelődés miatt növekedtek az alkatrész árak, illetve a külföldre ment szakemberek miatti szakemberhiány kikényszerítette a maradt szerelők bérének növelését, emiatt növelték a szerviz munkadíjakat. Ezek pedig növelték a biztosítók kiadásait.

Nem csak úgy tűnik, hogy a biztosítók egyeztetnek a kártörténeti adatokról, hanem törvényi előírás szerint központilag nyilvántartják azokat; a biztosítók kötelesek mindent jelenteni, és szerződéskötéskor lekérdezni az adatikat. Lásd: 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról → [link] . Ezek közt szerepelnek a kártörténeti adatok. Például, ilyen van a törvényben: „A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.”. Külön fejezetcím: „Kártörténeti nyilvántartás” (51. § - 53. §), többek közt olvasható, hogy van kárnyilvántartó szerv.

Azt, hogy hogyan alakul az életkor szorzó, azt a biztosító szerződési feltételeiben lehet megnézni, nem pontosan egyformák. Én a Groupamával kötöttem KGFB szerződést, azt ismerem. Ott valóban, éppen 70 éves életkortól van 20 százalékpontos életkor szorzó növekedés: 1,02-ről 1,22-re nő a szorzó. De, még mindig jóval kisebb, mint a 27 éves korig alkalmazott 2,19-es szorzó. 70 évtől (élete végéig) 1,22-vel szorozzák az alapdíjat, míg 27 éves korig 2,19-el. (Utóbbi azt jelenti, hogy a fiatal kora miatt, a szerződőnek az alapdíj több mint 2-szeresét kell fizetnie. Ehhez képest enyhe dolog, hogy 70 éves kortól csak kicsit több mint 1/5 részt adnak az alapdíjhoz.). Nem az van, hogy (frissen) emelték 70 év felett a „tarifát”; a korszorzókat évtizedek óta használják. Te értél abba a korba, amikor alkalmazzák rád vonatkozóan.

Azért, ha belegondolsz, nem olyan nagy igazságtalanság, ha a károkozó díja erőteljesen nő, miközben a kárkifizetések növekedése miatt évről évre nő azoknak a díja, akik nem okoztak kárt (még akkor is nő a díj, ha magasabb bonus fokozatba kerül).

Itt nem a biztosító a problémás, hanem a szervizesek aljassága, ha igaztalanul vádolták a kedves feleséged.