Friss jogsisok! Ti szeretitek, ha valaki ül mellettetek?

En mindnehogy szeretek vezetni, teljesen kedv fuggo

Van hogy lenyugtat hogy egyedul vagyok zenet hallgatok es csak megyek, de van hogy jol esik a tarsasag elbeszelgetni es ugy autozni

Fel eve van jogsim 3 honapja vettem autot es imadom az autom es a vezetest is. Igaz, hogy automata valtos ami sokak szerint elveszi a vezetes elmenyet de en imadom sokkal jobban tudok a forgalomra meg a tajra koncentralni. Fateromeknak manualis scenicje van hat valami borzalmas azzal valtani elotte egy manualist vezettem amin tanultam/vizsgaztam es az egy 2010es touran volt.

20/f

Jobban szerettem friss jogsival egyedül vezetni, mert ha valaki mellettem ült akkor az olyan volt, mint egy szereplés, ahol még arra is oda kell figyelni, hogy a mozdulataim is szakszerűek legyenek.

Egyedül meg tényleg csak az számít, hogy ne okozzak balesetet vagy veszélyes helyzetet. Igaz, már majdnem 30 éve vezetek, de M-léx-M kezdő koromra.

Miután megszereztem a jogsit legtöbbet az akkori párommal együtt mentünk (hol én, hol ő vezetett, mert együtt vizsgaztunk).

A szüleimet is sokat vittem, nem zavart, hogy ott vannak. De a mai napig is egyedül szeretek a legjobban vezetni! Sokat megyek hajnalban, ės annak valahogy úgy van a legnagyobb varázsa. Itt ott megállni kvzni, egy cigi... Ha akarom üvölt a zene, ha bem akkor csend van...

Mindenesetre a családommal is szeretek menni, csak az egy teljesen mas érzés.

Egyedül.

Amikor megjött a jogsim, azonnal ültem autóba, apukámmal. Rémálom volt. Mindenbe beleszólt! De nem azért, mert rosszul csináltam valamit, vagy szabálytalanul, hanem a saját stílusát akarta rám erőltetni. Na utána csak egyedül vezettem. És úgy meg is szerettem. Persze most már nem zavar, ha nem egyedül vagyok, de az elején csak egyedül szerettem.

Én egyedül szeretek igazán autózni az első pillanattól :) Amint a kezembe kaptam a jogsit egyből egyedül be az autóba és 2 nap gyakorló kocsikázás következett,főleg a legnagyobb szívásos részeken. Aztán már ott ült mögöttem 3 gyerek akiket hozzá kellett szoktatni ahhoz,hogy anya vezet és nem fog hátra forogni stb stb

Szóval kész felüdülés amikor csak én vagyok az autóba ,felnyomom a zenét és mint a nyugalom szigete :D

Én szerettem, ha ül mellettem valaki. Van 1-2 ismerősöm, akikről tudom, hogy ne szólnak bele. Meg alapvetően meglepően csendben vannak mellettem az emberek. Ha van mellettem valaki, az tud segíteni navigálni, mikor merre, vissza tudok kérdezni, vagy csak megnyugtat a jelenlétük.

De vannak akikkel nem annyira szeretek. Például saját anyámnak szokása a "Zöld van, mehetsz" megjegyzés, vagy csak simán "Zöld van" mintha nem látnám magamtól is, és azon a 1 tized másodpercen múlna minden.

Vagy nekem volt aki a váltást mondta folyamatosan, hogy válthatnék már, korábban váltsak el, látszik szoknom kell még a váltót. Én meg mondtam, hogy én vezetek, akkor váltok amikor jónak látom.

De ha kellett, simán elmentem egyedül is, például autópályán sosem vezettem, és 2+ óra az út haza, előtte nem nagyon vezettem egyben annyit. 70-80 felé oktatóautóval nem mentem. Aztán fogtam elindultam és egész jól ment. Pedig ott volt minden, eső, hó, tej köd. De ott szerettem meg igazán a vezetést, mert kikapcsolt. Szemben a Pesten belüli közlekedéssel ami számomra csak stressz.

Illetve azt szeretem, ha megy előttem 1-1 autó, akihez tudok viszonyítani és tudom tartani a tempóját.

Engem frusztrált az elején, ha ült mellettem valaki. Az első 3 vezetésnél jött velem valaki, de mivel engem nem tudott mindig kisérgetni valaki, így rákényszerültem arra, hogy egyedül vezessek.

5 hónapja van meg a jogsim, nem okoz gondot, ha ülnek mellettem, de még mindig jobb szeretek egyedül vezetgetni.

Nekem kb 2 alkalom kellett volna amikor ül mellettem valaki, ameddig megszokom, hogy másik kocsi, ilyenek.

Anyukám párja sose hagyta hogy egyedül menjek, meg úgy általában azt sem nagyon hogy vezessek, de ha nagy ritkán odajutottam, akkor is utáltam mikor ott ült. Folyton beleszólt mindenbe. Csak hogy jól értsd, tényleg mindenbe. Amikor legelőször vezettem a kocsinkat, ami egy szervó nélküli Opel, tehát nem könnyű a kormányt forgatni, akkor akarta rámerőltetni, hogy a kormányt egy kézzel fogjam és a jobb kezem ne vegyem le a váltóról. Mindezt úgy, hogy váltás közben egyszerűen lefogta a kezem a váltógombon. Ezt mind Pesten az Üllői út közepén.

Ehhez képest kb. fél év kellett ahhoz, hogy viszonylag megtanuljak vezetni és nem kinyírni senkit.