Egy sajnálatos tragédia miatt, elgondolkoztam hogy bele vágjak-e a motorozásba, az idő segít majd újra átgondolni, vállaljam a kockázatokat?

Motoros családba születtem azért érint a dolog, tizenévesen volt kis motorom amit használtam a környéken, de a jogsi az váratott magára 24 éves koromig, mert a 21-ről lecsúsztam sajnos, továbbá a pénz hiánya miatt és más kiadásokat nézve, egy komolyabb motorra nem jutott, most tartok ott hogy a kiszemelt gépre gyűjtök, de a megannyi rossz ellenére is úgy érzem egy a lelkünk mindannyiunknak, és akit megérint a motorozás közelsége, az vágyik rá.

Nagyon szomorú vagyok és érthetetlen a helyzet amivel szemben állunk, egy űr maradt utána, megérteni és elfogadni azt hogy sose fogjuk hallani Őt, anno már messziről is megismertem amikor közeledett, és ahogy már gyerekként, úgy felnőttként is kirázott a hideg amikor elment mellettem, ezt az érzést nem is igazán érzi át mindenki csak aki lélekből motorozik.