A benzines autó városi használatra jobb csak?

"Viszont városban a dízellel szenvedés menni, sokat kell kapcssolgatni, nem tudom hova váltsak. Míg a benyás autóm dinamikusan tarja a városi forgalmat addig a dízellel folyamatosan kapcsolgatni kell."

What? Why?

Én sem értem ezt a sok kapcsolgatást.

Mindig is benzines kocsit vezettem. Egyszer vittem városban a céges Opelt, és csak annyit mondtam, hogy jó jó, de kicsit lassan gyorsul zöldnél. Erre közölték, hogy persze, mert gázolajos...

SZóval semmi más különbséget nem éreztem.

AMúgy azt nem írtad, hogy mennyi idős, mekkora motorú kocsikat hasonlítottál össze, és persze, egyforma márkákat-e... Mert nagyon nem mindegy.

De ennyire kategórikusan nem lehet kijelenteni, hogy egyik jobb a másiknál.

A kapcsolgatást én sem értem. Valami elbatyarintott kiosztású váltó lehet.

"A benzines autók városba valóak, kevés orszaguttal, amig a dízel országút autópálya?"

Ez a kérdés túlságosan sarkítja a valóságot.

Én valahogy így kategorizálnék:

- kis benzines városba,

- nagy benzines országútra/pályára/örömautózásra,

- kis dízel közepes (távú és tempójú) ingázásra,

- nagy dízel pedig magas éves, autópályás futásra való.

Utolsó válaszoló nagyjából jól összefoglalta, de a kérdést elnézve neked ettől részletesebb felvilágosításra lesz szükséged.

Alapból a dízelmotorok azért nem valók városba (főleg az újak), mert a rövid távú használat a sok hidegen járatás és hőtágulás miatt megöli a turbót előbb utóbb, de a moderneknél a részecskeszűrőt is tönkreteszi. Mindemellett a gázolajos motorok veszteséghője is kisebb, így eleve lassabban melegedik be. A váltókiosztás meg lehet pont nem passzol a vezetési stílusodhoz, hasonló esetben egy ismerősöm a szülei dízel Kia Riojával utált városban vezetni, nem érezte a 2-3. sebességeket.

A benzines a nagyobb veszteséghőjének köszönhetően hamarabb bemelegszik, és (habár a downsizing miatt egyre kevesebb) a szívóbenzineseken nincs turbó. Persze a kis köbcentis turbóbenzinek turbója ugyanugy ki van téve a városi használat negatívumainak, szóval városba elsősorban kicsi szívóbenzint érdemes. Mindemellett az élhetőbb teljesítményű és méretű benzinesek ugyanúgy használhatók közúton, pályán, ott azért csökken a fogyasztásbeli különbség egy dízelhez képest. Mittudomén egy 100-130LE körüli dízel eszik 5.5-öt, egy ugyanilyen erős benzines meg 7.5-öt. Viszont a benzineshez kell egy hosszú végáttét különben sokat tud forogni. De ezt már minden 6-os váltóval szerelt benzines tudja. De a kisköbcentis direktbefecskendezéses turbóbenzinek már eleve nem is esznek többet. Sőt, egyes motorok esetében a dízeles "párjuknál" kevesebbet ettek közúton. De akinek van pénze, egy újabb zöldrendszámos plugin hybrid jó választás lehet vegyes használatra (ha van hol tölteni).

Én a tekert dízelek mekkájában nem hiszek abban hogy egy levedlett német dízelen fogok spórolni százezreket, így én például benzinessel ingáztam közúton. Szívó 1.6, közúton 6-6.5 literrel elvolt.

"jó jó, de kicsit lassan gyorsul zöldnél. Erre közölték, hogy persze, mert gázolajos..."

Érdekes, mert én pont azt szeretem a dízelben, hogy az általában legtöbbet használt fordulatszám tartományban (~1500-2500) elég csak meglehelni a gázpedált és azonnal kilő. Egy szívó benzinesnél pedig hiába nyomom padlóig a pedált csak szép komótosan történik bármi is. Ha visszaváltok és pörgetem, akkor persze az is tud menni.

A turbó benzinesek fogyasztásáshoz: én még nem láttam olyan benzinest, ami azonos körülmények között, azonos teljesítményleadás mellett kevesebbet fogyasztott. A dízelmotor termodinamikai hatásfoka jobb a benzinesnél. Ezt egy turbó sem tudja megfordítani.

Utolsó: Nem a turbó fordítja meg, hanem a közvetlen befecskendezés. És nyilván nem minden esetben, de nézz teszteket. Van közeli ismerősi körben 160 lovas hibrid feltöltéses 1.4TSi. Borzalmas konstrukció tudom, ez is túl van már a dugattyú törésen, de ha szigorúan a fogyasztást nézzük, 5.3-5.4-el eljár vele. Ilyen teljesítményű (2l vagy nagyobb) turbódízelek simán esznek ennyit, ha nem hazudjuk le 4.5-re az értéket jó magyar dízeles szokás szerint. Nyilván ez nem általánosítható, de van rá példa.

Másik teszt, nem találom de azt hiszem az új Opel Suvjairól vagy a Peugeot Suvjairól néztem egy videót, ott is a kis turbóbenzin nyert fogyasztásban.

Ezeket egyébként alacsony nyomáson, a fordulati tartomány aljáról tölti a turbó, hogy kicsit a benzinmotor alacsony fordulaton valahó lustaságát kiküszöbölje. Ez meg ízlések és pofonok. Én nem szeretem hogy a dizel motor 3-4 ezer körül megdöglik, egy benzines ott kel életre. És igen, a benzinest pörgetni kell. Pont ez a 1-2 ezer körüli padlózás koptatja szét szépen a hengerfalat meg a dugattyút a nagyobb oldalirányú terhelés miatt. De ez meg ilyen berögzött baromság hogy a benzinest is 2 ezernél már kapcsolja mindenki a következő fokozatra mert azt hiszik azzal kímélik az autót... és csodálkoznak hogy "lomha". Bár elismerem, a benzinmotort rendszerint azok szeretik, akik élményből, hobbiból vezetnek (pl én). Akiknek gondot okoz visszakapcsolni 1-2-őt előzéskor, azok szeretik általában a dízelt, mert tény, kényelmesebb előzni vele.

# 6, lehet hogy igazad van, nem ismerek minden benzinmotort.

Tavaly év végén voltam új autó vásárlásban. Ugyan az a modell jött szóban 1.6T közvetlen befecskendezésű (de tapasztalatok alapján LSPI-től mentes) benzines jött szóba és egy szintén 1.6-os dupla feltöltésű dízel. Utóbbi egyébként pont 160Le-s, tehát nem kell feltétlenül 2 liternél nagyobb lökettérfogat hozzá.

A benzines egyébként még nagyobb teljesítményű volt.

Tesztút alkalmával azt tapasztaltam hogy a benzines isten igazából 2500-as fordulat fölött kezdett feléledni. Onnantól kezdve elég élvezetes volt. A sebességeket kihúzatva nagyon jól ment.

A dízel viszont nekem kellemesebb volt. 1500-as fordulattól már nyomatékmaximumon van. Szinte alapjárattól húz. Mindennapi használatban nem igazán szoktam rendszeresen 5000-6000-ig forgatni a motort, így nem éreztem hátrányát annak, hogy már 4000-es fordulaton leadja a teljesítménymaximumot. Tesztút persze más téma, ott az ember próbálgatja mit tud, kihúzatja, de napi használatban, akár városban, akár pályán, nem igazán pörgetem 3000 fölé.

Összességében mindkét motor tetszett. A benzines mellett szólt a részecskeszűrő hiány, meg hogy környezetkímélőbb. A dízel mellett a nyomaték és hogy alacsonyabb fordulatról húz. Nem igazán tudtam dönteni. Végül megnéztem a kettő valós fogyasztását spritmonitoron. Hát azonnal eldőlt a dilemma! Több literrel jobb volt a dízel, ami elég mellbevágó volt. És mivel sokat megyek, hosszú távon autópályán, ez nem elhanyagolható szempont. Így fél év tapasztalatából nem írok számokat, de nekem még mindig nagyon meggyőző, akár masszív városban, akár pályán hosszútávon 130km/h-val.

Ha nem számítana a fogyasztás, akkor lehet a benzinest választom, mert azt se szólom le, a maga műfajában nagyon jó motor.

Kérdező!

Igen, lassabban melegszik be a dízel. De szerintem nem vészes. Eddig ez előtt is volt már egy dízel autóm. Mindkettőnél azt tapasztalom, hogy téli hidegben is 5-6-7km elég neki, hogy elérje nagyjából a víz a 80-90 fokot. Szerintem ez nem olyan borzasztóan nagy különbség, főleg ha nem a következő sarokig használod az autót. Igaz, én garázsból indulok így soha nem -20 fokos a motorom. Óvni úgy tudod, hogy az első 8-10km-en (amíg az olaj nem melegszik be) ha lehet nem gyorsítasz intenzíven, nem használod ki a teljes nyomaték/teljesítmény-skálát. Óvatosan, alacsony gázpedálállásokkal gyorsítasz. Mivel a mostani autómmal hosszú távra tervezek, én még gondolkozom egy utólagos elektromos állófűtés beépítésén. Nem olyan drága dolog, konnektor pedig van a garázsban. És akkor még melegebb motorral tudok indulni. Az előző autómban nem volt ilyen, de úgy is elmentem vele majdnem 300.000km-t hibátlanul. Ha ésszel használod, elég sokat bírnak ezek.